Skip to main content

09.26 János elhívása

OLVASNIVALÓ: 
Máté 4,18-22; Márk 1,16-20

Amikor Jézus kilépett názáretbeli élete ismeretlenségéből, és belépett a nyilvános szolgálatba, gondosan megválasztotta társait, akik segíteni fogják abban a munkában, amelybe belekezdett. Ezek a társak lesznek végül egy világméretű mozgalom "első zsengéi", és Isten hatalmasan fel fogja használni őket szolgálatában.

A kiválasztott férfiak nem voltak gazdagok és híresek. Nem tartoztak előkelő politikai vagy vallási körökhöz Izráelben. Jézus inkább olyan embereket választott, akik a társadalom alsó rétegeiből jöttek, olyan férfiakat, akik intelligensek, szorgalmasok voltak, és hajlamosak voltak mindent odaszentelni az evangélium érdekében.

János Kapernaum városában élt és dolgozott. Halász volt, aki megélhetését a Galileai-tengeren kereste. Apjával, Zebedeussal és testvérével, Jakabbal dolgozott együtt, továbbá társaikkal, Simonnal és Andrással. Élete gyökeresen és visszafordíthatatlanul megváltozott, amikor Jézus elhívta őt (valamint Jakabot, Simont és Andrást), hogy hagyják ott foglalkozásukat azért a létfontosságú munkáért, hogy lelkeket nyerjenek meg a menny számára. Érdemes megjegyezni, hogy Jézus nem választott ki lusta embereket. Ezek az emberek munkájukkal voltak elfoglalva. János éppen hálókat kötözgetett, amelyek nélkül halászni nem lehetett. Hűségesek voltak az élet szolgai feladataiban, és onnan hívta el őket az Úr egy magasabb rendű szolgálatra. "Kövessetek engem, és én azt teszem, hogy emberhalászok legyetek".

Azonnal válaszoltak a hívásra; elhagyták csónakjaikat, hálóikat, és követték az Urat. Már találkoztak Jézussal, és hallották Bemerítő János róla szóló bizonyságtételét; lásd Jn 1. Így már volt némi ismeretük Jézus egyedülálló voltáról, és ezen az alapon hajlandóak voltak életet átformáló döntést hozni, hogy követik Őt. Nem volt világos elképzelésük arról, hogy hova fogja vezetni őket, de bíztak benne, és nem engedtek helyet a családi kötelékeknek, anyagi megfontolásoknak, vagy jövőbeli nehézségeknek, amelyek megakadályozhatták volna őket abban a legfontosabb döntésben, amelyet bármelyikük valaha megtett.

János, mint a legelső tanítványok egyike, tanúja volt sok csodálatos cselekedetnek, amelyet az Úr véghezvitt, és hallott csodálatos szavakat az Ő ajkáról. Odaadása növekedett, és az élő Isten felszentelt szolgája lett. Mint keresztyének, mi is döntést hoztunk, hogy követjük az Urat, de hitünknek növekednie kell a teljes odaszánásig.