Skip to main content

10.09 A naini özvegyasszony

OLVASNIVALÓ: 
Lukács 7,11-17

Ez a történet két embertömeggel van összefüggésben. Az első Nain felé haladt Jézussal együtt. A másik egy temetői menet volt, amely elhagyta a falut. Kapcsolatban áll két "egyszülött fiúval" is. Az első volt Jézus, Isten egyszülött Fia, míg a második a koporsóban volt, az özvegyasszony egyetlen fia. Ez a találkozás Nain "kapujában" történt, amelynek nagy jelentősége van.

Nain Galileában található, Názárettől mintegy öt mérföldre délre. Ez a kis falu sohasem rendelkezett fallal. Így a "kapu" valószínűleg azt jelenti, hogy "a bejárat", ahol az út beért a házakhoz. A Nain név a héber "kellemes" szóból származik, és feltehetően kellemes mezőgazdasági környezetben helyezkedett el, szép kilátással a vidékre.

Az asszony nyilván a faluban élt, amelynek a neve azt jelentette, hogy "kellemes", de ennek az özvegyasszonynak a kilátása minden volt, csak nem kellemes. Jövője sivárnak látszott, múltja zavarosnak, jelenlegi helyzete pedig szomorúnak és reménytelennek tűnt.

A múltban megtapasztalta férje elvesztésének szívfájdalmát. Ott maradt egyetlen gyermekkel, egy fiúval. Lehet, hogy férjét már házaséletének elején elveszítette, és nem lehetett több gyermeke, és nagy áldozatot hozott, hogy azt a fiút felnevelje. Lehet, hogy volt több gyermeke is, akik valamennyien meghaltak, növelve bánatát, és elmélyítve terhét. Nekünk is lehet a múltunkban mélységes megrázkódtatás, amit szeretnénk "kitörölni" emlékezetünkből, de az Úr segítségével megtanulhatunk megbirkózni vele, mihelyt Őrá bízzuk.

Az özvegyasszony jelen helyzete szomorú volt. Fia, aki "ifjúként" van leírva, munkás életének már az elején elvétetett tőle. Keresőképessége, amely az özvegyasszony számára az eltartást jelenthette volna, odavan, így az anya számára a jelen ugyanolyan kegyetlen volt, mint a múlt. Milyen sokan vannak, akik a fájdalom ösvényét járják; a világ, amelyben élünk, ilyen hely!

Jövője keserűnek tűnt. Bánatban kell élnie, magányosan, szegényen és növekvő elesettségben. Valójában semmi reménye sem volt, amire előre tekinthetett.

Azonban ebben a szélsőséges szükséghelyzetben jött az Üdvözítő, szánalommal és hatalommal. A fiú életre kelt, és visszatért anyjához. A lesújtó fájdalom örömre fordult!