Annás és Kajafás rendszerint együtt fordul elő az Újszövetségben. Valójában együtt voltak hivatalban mint főpapok, Bemerítő János szolgálatának kezdete és a korai Gyülekezet megindulása között. Ők voltak a fő összeesküvők az Úr Jézus ellen, és előttük vádolták Őt a vallási kihallgatáson.
Annás volt a főpap Kr. u. 6-15 között, amikor is a rómaiak leváltották. Nagyon befolyásos maradt, és még mindig "a főpap" címet viselte, ahogyan János beszámol Jézus vallatásáról, és Lukács is így nevezi az Apostolok Cselekedetei-ben. Hivatalában öt fia követte, valamint veje, Kajafás, aki Kr. u. 18 és 37 között volt főpap. Annás volt "a trón mögötti hatalom", aki családján keresztül gyakorolt befolyást.
Ezek az emberek szadduceusok voltak, tagadva a természetfeletti dolgokat. A világi történelem elmondja, hogy Annás tekintélyes gazdagságát az áldozati állatok kereskedelméből szerezte. Nagy hatalmat gyakorolt a nép felett. Így Jézus szolgálatát fenyegetésnek látta. Még Pilátus is észrevette, hogy irigység húzódik meg az Úr elleni tetteik mögött, Mk 15,10. Azt akarták, hogy Jézust megfosszák a nép feletti befolyásától, mert az olyan tekintélyt képviselt, amely helyettesítette az övéket. Haragjuk valójában akkor támadt fel, amikor Jézus megtisztította a templomot a kereskedőktől. Ez nemcsak hatalmukat, hanem gazdagságukat is fenyegette. Az irigység annyira elragadta őket, hogy elhatározták: Jézustól minden áron megszabadulnak. Amint az események bizonyították, hajlandóak voltak bármilyen mélyre lealacsonyodni, hogy megszabaduljanak tőle. Az irigység rettenetes bűn, és ki képes megállni előtte? Hasonlítsuk össze a Péld 27,4-gyel.
Kajafás különösen jó politikus volt. A Szanhedrinhez (főpapi tanács) szólva azt a tervet képviselte, hogy Krisztust politikai szempontból kell elpusztítani. Egy ember halála meg fogja menteni a nemzetet. Szavai sokkal mélyebb értelemben, mint Istentől származó prófécia, igazak voltak. A beszédet Lázár feltámasztásával kapcsolatban mondta. Ez a jel csak még inkább megkeményítette Kajafást Jézussal szemben.
Annás és Kajafás teljesen halott volt a szellemi valóságok szempontjából. Őket csak a pozíció és a tekintély érdekelte. A magas vallási tisztség nem biztosít isteni életet.