Skip to main content

11.02 Mária Magdolna

OLVASNIVALÓ: 
Lukács 8,1-3; Márk 15,40-41.46-47; János 20,1-2.11-18

Mária Magdolna teljes odaadást mutatott az Úr Jézus iránt. Szeretete a kegyelem mérhetetlen adósságának törlesztése volt. Az Úr hét démont űzött ki belőle, szabaddá téve zsarnokaitól, és megszentelve őt Önmaga számára. Mária ezt az odaszentelést azoknak az asszonyoknak egyikeként mutatta be, akik pénzügyileg támogatták az Urat szolgálatában.

A Golgota rettenetes megrázkódtatása tette próbára legjobban odaadását. Bár a tanítványok közül csak János található a keresztnél, Mária ott volt barátnőivel, a végsőkig hűségesen. Az égő érzelmi teher dacára a megvetett Krisztus mellé állt. A Golgotánál szemlélve őt, ugyanígy tanúja volt az Úr temetésének, gondosan megjegyezve a helyet, ahova testét fektették.

Máriát mélységes odaadása visszavitte arra a helyre a hét első napjának hajnalán. Azért jött, hogy Jézus testét bebalzsamozza. Megrendült, amikor látta, hogy a kő el van hengerítve. Most lelki fájdalma még intenzívebb lett. Azt hitte, hogy még az Úr testét is elveszítette. Mária Péterhez és Jánoshoz futott híreivel. Aztán magában visszatért a sírhoz, fájdalomtól emésztve. Meglátta az angyali őröket, akik megkérdezték, hogy miért sír. Válaszában odaadása még fényesebben ragyog: "Elvitték Uramat". Még mindig Jézus volt az Ura, noha, ahogy gondolta, hidegen fekszik a halálban.

Mária odaadása teljes jutalomban részesült. Ő volt az első, aki látta a feltámadott Urat és hallotta a hangját. Nem ismerte fel, hogy Jézus megjelent mögötte. Mária azt hitte, hogy a kertész az, és kérte, hogy mutassa meg, hová tették az Úr testét, hogy elvihesse. Akkor az ismerős hang így szólt: "Mária". A Jó Pásztor nevén szólította saját juhát. Minden félelme elpárolgott. Az Úr iránta való szeretete ugyanolyan halhatatlan, ahogyan Ő maga, és Mária elragadtatva válaszolt: "Rabboni", és örvendezve közeledett hozzá. Az Úr gyengéden emlékeztette, hogy egy új, mennyei közösség kovácsolódott közte és követői között. Most Máriának az a feladata, hogy hírül vigye ezt az áldott valóságot, ő pedig örömmel engedelmeskedett, és sugárzó arccal írta le dicsőséges Urával való találkozását.