Skip to main content

11.30 Szilász, a vezető ember

OLVASNIVALÓ: 
Cselekedetek 15,1-41

Az ember elcsodálkozik azon, hogy ha tanításbeli probléma nem támadt volna az antiókiai gyülekezetben, akkor, emberileg szólva, Szilász hogyan válhatott volna Pál társává az Úr munkájában? Azonban bármilyen úton lépett is Szilász a nyilvánosság elé, felfedezzük, hogy milyen istenfélő ember volt.

A 22. versben az van róla írva, hogy egyike volt "a vezető embereknek a testvérek között". Eszünkbe jut a híres apostolok csoportja, akik Jeruzsálemben laktak, és hogy őt jelölték ki istenfélő életére való tekintettel, hogy sok beszéddel szóljon, pedig kevés idő telhetett csak el üdvözülése óta. Ma azok a férfiak, akik ismerik Istent, tükrözzék őt vissza saját életükben mind a gyülekezetben, mind a világban.

A 25. versben úgy van leírva, mint a "kiválasztott férfiak" egyike, hogy üzenetet vigyen a jeruzsálemi eklézsiától az antiókiai gyülekezethez. Ez azt jelenti, hogy teljesen megbízhattak benne, és számíthattak rá, még egy ilyen nyilvánvalóan szolgai megbízatásnál is, mint ez. Ez megerősíti a férfi jellemét; bármilyen felelősség is nehezedett rá, számítani lehetett rá, hogy teljesíti. Szükségünk van ehhez hasonló férfiakra, hogy szilárd alapja legyen az Úr munkájának, jellemes férfiak által.

A 26. versben úgy beszélnek róla, mint aki egy volt "olyan emberekkel, akik életüket tették kockára a mi Urunk Jézus Krisztus nevéért." Nem beszélt a saját hitéről, hanem letette életét Istenért. Nem kereste a könnyebb utat, hanem felkészült, hogy a szó teljes értelmében vértanú legyen. Ilyen emberekre mindig szükség van; férfiakra, akik nem a hangjukat emelik fel, hanem tusakodnak "a hitért, amely egyszer a szenteknek adatott", Júd 3.

A 32. vers úgy ábrázolja, mint prófétát, aki kész figyelmeztetni és megerősíteni a hívőket. Olyan férfi volt, aki az Úr beszéde bátorítani és építeni tudta az Úr követőit úgy, hogy ők növekedhettek és éretté válhattak a hitben. Mennyire szükségünk van ilyen emberekre manapság - nem annyira ékes szavú prédikátorokra, hanem Istennek olyan embereire, akik követni tudják Szilász példáját igehirdetésükben!

Végül a 40. vers úgy beszél róla, mint akit "javasoltak". Ha egy munkát valahol el kellett végezni, akkor az antiókiai gyülekezet készen állt, hogy legjobb szolgáit javasolja rá. Ehhez hasonló férfiakat javasolni lehet fenntartás nélkül, miután bizonyították Isten iránti megbízhatóságukat a saját helyi köreikben.