Skip to main content

12.16 Porciusz Fesztusz

OLVASNIVALÓ: 
Cselekedetek 25,1-12

Porciusz Fesztuszt úgy mutatják be nekünk, mint olyan embert, aki igazságos, becsületes és törvénytisztelő. Nem volt hataloméhes keresője a személyes hírnévnek és dicsőségnek, mint Félix, hanem inkább olyan ember, aki betartja a törvényt, mint tökéletes vezérfonalat bármilyen helyzetben. Volt egy bizonyos vonzó logika abban, ahogyan az élethez közeledett, sajnos azonban, ahogyan Fesztusz most bizonyítja, nincsen olyan emberi eredetű könyv, amely egyértelműen megadná a válaszokat a helyzeteknek abban az óriási sorában, amelyek az életben történnek.

Adjunk ma hálát Istennek drága, örökkévaló Igéjéért, amely biztosítja a válaszokat mindenre népe számára. Isten Igéjének természete, mint élő könyv, a szívünkhöz szól, és ez az élő Krisztus hangja övéihez minden nap. El kell kerülnünk, hogy úgy tekintsük, mint törvényes előírások könyvét. Az ilyen út csak megvakítja a gondolkodást, és elhomályosítja az arra adott választ. Így csak a saját vélekedésünk törvényes alátámasztására szolgál ahelyett, hogy friss táplálék lenne lelkünknek, és ösztönzés életünk számára.

Fesztusz tiszteletre méltó egész magatartásában, aki nem engedett még saját erős hajlamának sem, hogy kedvezzen a zsidóknak Pállal szemben, és befolyásolja saját akaratát az igazság követésében. Azonban az események menete előre látható volt. Miután mindenkivel tanácskozott, és megvallotta, hogy hiányos az ismerete ahhoz, hogy az ügyet helyesen ítélje meg, képtelen volt magasröptű ideáljait megvalósítani. Kihasználja Agrippa király látogatását, hogy összeállítson valamilyen vádat, ami látszólag igazolhatja Pálnak a császárhoz való küldését, 25,25-27.

Ez egyszer ebben az egész epizódban úgy találjuk Fesztuszt, mint aki valóban gondolkodik a tárgyalt ügyekkel kapcsolatban, és nem kutat a törvénykönyveiben. Amint Pál felidézi megtérési tapasztalatit és leszögezi meggyőződéssel saját hitét, Fesztusz úgy reagál, hogy teljesen elutasítja azt, mint bolondságot, 26,24.

Egyetlen alkalma, hogy megnyissa értelmét és szívét, tovatűnt. Nem tud logikai magyarázatot adni az Istennel való személyes kapcsolatra, és ezért mindent elutasít. Fesztuszi gondolkodás, amely Istent szabályokkal szeretné korlátozni. Isten élő Isten, és vele kapcsolatos megtapasztalásunknak is élőnek kell lennie.

Örök igazság az Igéd, / Rendületlen megáll, / Amíg minden emberi terv, / Polyvaként szerteszáll.