Skip to main content
OLVASNIVALÓ: 
Titusz 2,1.7-8.15; 3,1.8-9.12

Világos, hogy Titusznak sok mindent el kellett végeznie, különösen, mivel megtudta, hogy amikor Artemász és Tükhikosz Krétára jön, akkor őrá máshol lesz szükség, 3,12. A levél tartalmaz egyfajta gyakorlati tanítást, amellyel kapcsolatban Pál azt akarta, hogy Titusz adja tovább a krétaiaknak. Nagyobb része azzal foglalkozik, hogy ha valaki azt vallja, hogy hisz a Krisztusban, éljen is olyan életet, amely igazolja az állítást. Semmivel sem tehetnek kevesebbet, "hogy a mi üdvözítő Istenünk tanításának díszére váljanak mindenben." 2,10.

Ez nagyon érzékeny szellemet és nyílt életvitelt igényelt. Nem mondhatjuk meg a körülöttünk lévőknek, hogy mit tegyenek, ha mi nem ábrázoljuk ki a magunk életében - nos, megtehetjük, de annak nem lesz sok foganatja. Ezért a levél nemcsak azt tartalmazza, amit tanítani kellett, hanem azt is, hogy hogyan kellett azt továbbadni. Pál olyan embernek ismerte Tituszt, mint akiben az a szükséges képesség már teljesen kifejlődött, hogy boldoguljon a sok különböző emberrel és helyzettel. Ezt különbözőképpen fogja elvégezni, hogy minden helyzetben megfelelően intézkedjen és értékeljen mindent.

Mennyire vagy alkalmazkodó és szolgálatkész? Nincs-e benned olyan merevség, amely megbotránkoztat, és ez gyakran akadályozott már meg abban, hogy a segítés eszközei légy mások felé? Istennek olyan emberekre van szüksége, akik készek arra, hogy meghallgassanak másokat, és javukra legyenek. Imádkozz, hogy ezek egyike lehess valaki számára, akivel ma találkozol.

Pál néhány igeverssel bátorította, hogy merjen bátor és teljesen határozott lenni. Ilyen szavakat használt, mint "dorgálj", "őrizkedj" és "utasítsd el". Máskor viszont gyengédebb és határozott hangvételre volt szükség; Pál azt tanácsolja neki, hogy "erősítsd", "figyelmeztesd" és "emlékeztesd" őket.

Mindezeken túl Titusznak meg kellett értenie, mennyire fontos mások számára, hogy mindig úgy lássák őt, mint aki példája a saját tanításának. "Te magad légy példaképük a jó cselekedetekben... hogy az ellenfél megszégyenüljön, mivel semmi rosszat sem tud mondani rólatok", 2,7-8. Titusz már bebizonyította, hogy feddhetetlen ember, de ezt igazolnia kellett, ha igazi előbbre jutást akart elérni. Ezért esik hangsúly a jó cselekedetekre a levélben - úgy éljük-e életünket, hogy dicsőítse Istent, és javára legyen az embereknek? Mi is arra vagyunk elhíva, hogy az Úrhoz méltóképpen éljünk. Keljünk fel, és tegyük ezt ma!