Skip to main content
OLVASNIVALÓ: 
2Timóteus 1,16-18; 4,19

Pál mindkét jókívánsága, amelyet ennek a férfinak küldött, a családjára irányult. Neki egyáltalán nem szól személyes üzenet, ami valóban furcsának tűnik, ha még életben volt, és Pál ilyen tisztelettel viseltetett iránta. Én úgy gondolom, hogy itt egy gyászjelentést láthatunk őróla, amely tanúsítja, milyen nagyra értékelte és mennyire méltányolta Pál Onéziforoszt és önfeláldozó életét, amelyet élt.

Két dolgot kell ma figyelembe vennünk: először, hogy milyen értékes az élet, és másodszor, hogy milyen rövid is tud lenni. Használjunk ki jól minden pillanatot, és ne hagyjuk holnapra azt, amit ma megtehetünk. Ez lehet az utolsó alkalom, amikor még megtehetjük. Egy dolgot tudunk meg erről a férfiről, ez pedig határozott elkötelezettsége bármilyen feladatban, amíg el nem végezte.

Szeretnénk megjegyezni, hogy a mi gondolkodásunk szerint úgy tűnik, mintha az Úr éppen azoknak venné el korán az életét, akik legtöbbet tesznek, és akiktől nagyon sok dolog függ. Ezek a dolgok Isten szuverenitásának területére esnek, és jól tesszük, ha ott is hagyjuk azokat. A szeretteink elveszítése miatti tartós keserűség vagy bánkódás tönkre fogja tenni szellemi életünket, és így teljesen terméketlenné válhat. Jób elismerte Isten jogát, hogy azt tegye, amit akar, Jób 1,21, és nekünk is ezt kell tennünk.

Láthatjuk, hogy Onéziforosz olyan férfi volt, aki más baját a magáévá tette, nem kímélve sok időt és energiát, hogy találkozzon másokkal. Pál lekötelezettjének érezte magát. Talán Onéziforosz mindig gondolt a kis dolgokra, amikre más nem, mindig éppen a megfelelő időben érkezett, és sohasem kellett neki megmondani, hogy mire van szükség? Pál valószínűleg tudta, hogy megbízhat Onéziforoszban, aki, eltérően sok mástól, mindig tud mondani egy segítő szót. Ilyen emberek nagy szolgái Istennek.

Onéziforosznál nem a személyes büszkeség volt a szolgálat indítéka, és végig kitartott a feladat mellett. Pál szavaival szólva, csak "ama napon" Krisztus ítélőszéke fogja nyilvánvalóvá tenni az olyan szolgálat igazi értékét, amilyen Onéziforoszé volt.

Tiéd, Uram, éltem legszebb napja,

Nem kell arany s a világ hatalma!

Mért tartanék bármit vissza Tőled,

Hisz odaadtad értem a Te élted!