Skip to main content
OLVASNIVALÓ: 
1Mózes 1,1-2,3
BEVEZETÉS MÓZES 1. KÖNYVÉHEZ (GENEZIS)

Elnevezés. Az angol bibliai elnevezés (Genezis) a Szeptuagintából származik. A héber bibliai elnevezés a Biblia kezdő szavából áll: „Kezdetben".

Szerző. A Biblia nem tulajdonítja kifejezetten Mózesnek a Móz 1. Könyvét. Mindazonáltal a zsidók mindig úgy tekintették, mint Mózes öt könyve közül az elsőt, és nincs rá okunk, hogy ezt vitassuk. Úgy tűnik, hogy Mózes szabadon felhasznált korábbi forrásokat, összefoglalva a meglévő dokumentumoknak egy sorozatát, hogy létrehozzon egy nagyjából időrendi sorrendet követő beszámolót; lásd „Ez az eredete...", vagy hasonló kifejezések: 2,4; 5,1; 6,9; 10,1; 11,10.27; 25,12.19; 36,1 (a 9. v. is); 37,2. Az, hogy Mózes meglévő anyagokat használ fel, semmiképpen sem hatálytalanítja a könyv isteni ihletettségét; lásd Lk 1,1-4.

Tartalom és felosztás. A Móz 1. könyve azoknak a történeti elbeszéléseknek az első szakaszát képviseli, amelyek a 2Kir 25-ig tartanak. Ez az eredet könyve és tárgyalt anyagát tekintve két egyenlőtlen részre osztható:

(I.) Az őskorszak, 1,1-11,26. Ez a szakasz azoknak a dolgoknak az eredetével foglalkozik, amelyek univerzálisak; a fizikai világmindenséggel, a növény- és állatvilággal, az emberiséggel, bűnnel, halállal, civilizációval, a nemzeti és nyelvi különbségekkel. Ennek a szakasznak a mérföldkövei a következők: a teremtés, Ádám bűnbeesése, az özönvíz és a Bábel tornya. Ezek a fejezetek a hitetlenség és szkepszis fő céltáblái és ezért különösen fontos, hogy a fejezetek mindegyikéből hivatkozik valamire az ÚSZ, és mindenegyes ÚSZ-i író legalább egy dolgot megemlít ebből a szakaszból!

(II.) A pátriárkák kora, 11,27-50,26. Ez a szakasz csak egy család történetével foglalkozik, miközben Izráel nemzetének eredetét magyarázza meg. Ezt a beszámolót szakítja meg időnként az Istennek Ábrahámmal kötött szövetségére történő gyakori utalás az ő magvával, az országgal és a föld minden nemzetének végső áldásával kapcsolatban. Ezt a szövetséget Isten mind Izsákkal, mind Jákóbbal megerősítette.

A Mózes 1. könyve különös hangsúlyt helyez az olyan témákra, mint az isteni kiválasztás, vö. a Róm 9,7-12-vel, valamint a gondviselésre, 1Móz 12,17; 20,6; 31,24; 35,5; 45,5-7; 50,20. Különböző „előképeket" biztosít számunkra, lásd Róm 5,14; Ef 5,31-32, és jelzi az üdvösség útját a Krisztusban való hit által, 3,15; 15,6.

A TEREMTÉS

AZ ISTENSÉG NEVE, amit a Biblia kezdeti szakasza, az 1Móz 1- 2,3 mindvégig használ, az „Isten" héberül Elohim, amelynek gyök-jelentése „hatalom". A teremtés valóban mérhetetlen, isteni és szuverén hatalom munkája volt, amely leginkább Isten teremtő szavában nyilvánult meg. Figyeljük meg a visszatérő kifejezést: „És mondta Isten", 1,3.6.11.14.20.24; vö. Zsolt 33,6.9.

Az egész munka befejeződött 6 nap alatt, 1Móz 1,31; 2Móz 20,11. Ez a 6 nap úgy tekinthető, mint két 3 napból álló sorozat. Az elbeszélés világosan megkülönbözteti „az eget és a földet", valamint „azoknak minden seregét", 1Móz 2,1. Az első 3 nap „az ég és föld" kialakításával foglalkozik; a második 3 nap pedig a „seregekkel", amelyek betöltik azokat. Ez látható az eseményeknek ezt követő összefoglalásából. Az 1. nap az ég és föld eredeti megteremtését mutatja be, a fény eredetével együtt, míg a 4. nap mutatja be az égen lévő „égitestek" megteremtését, mégpedig a napét, holdét és a csillagokét. A 2. nap mutatja be az égboltozat elkészítését, vizekkel felette és alatta, míg az 5. nap mutatja a madarak megteremtését, hogy „repdessenek... az ég mennyezetének színén", valamint a halakét, hogy „ pezsdüljenek a vizek". A 3. nap mutatja be a szárazföld kialakítását és a növényzet megindulását, míg a 6. nap mutatja az állatok, valamint a férfi és nő megteremtését, akik valamennyien növényevők voltak.

Milyen kiváltságos helyzetben van az ember! Ő teremtetett utoljára, mint Isten teremtő tettének betetőzése és csúcspontja. Ő a föld királya, 1,26-27; Zsolt 8,3-8. Máshonnan azt is megtudhatjuk, hogy az ember az isteni cél volt a teremtés előtt, Ef 1,4; 2Tim 1,9. Okkal csodálkozhatunk, hogy a bűnös ember üdvözítésének terve már azelőtt elkészült, mielőtt ember lett volna! Hogy az üdvözítő cselekedet érvényes legyen, emberré kellett lennie annak, aki minden dolgot létrehozott, Jn 1,3.14. Az ember számára az, hogy a Teremtő képmására teremtetett, 1Móz 1,26, az ő teremtő hatalmának bizonyítéka, a Teremtő részéről pedig az, hogy „emberekhez hasonlóvá lett", Fil 2,7, az ő leereszkedő kegyelmének a bizonyítéka.

Ahhoz, hogy világosan megértsük Isten szándékát a teremtésben, nem a Biblia első könyvére kell figyelnünk, hanem az utolsóra. „Minden" az Ő tetszésére és akaratáért teremtetett, Jel 4,11. Kezdjük az új évet azzal az elhatározással, hogy ennek a célnak megfelelően élünk.

1Móz.1. 31 És látta Isten, hogy minden, amit teremtett, íme, igen jó. És lett este, és lett reggel: hatodik nap.
2Móz.20. 11 Mert hat nap alatt teremtette az ÚR az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugodott. Azért megáldotta és megszentelte az ÚR a nyugalom napját.
1Móz.2. 1 Így készült el az ég és a föld és minden seregük.
1Móz.1. 26 Akkor ezt mondta Isten: Teremtsünk embert a magunk képére és hasonlóságára. Uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, mind az egész földön és a földön csúszó-mászó mindenféle állaton. 27 Megteremtette tehát Isten az embert a maga képére; Isten a maga képére és hasonlóságára teremtette: férfiúvá és asszonnyá teremtette őket.
Ef.1. 4 Mert kiválasztott minket őbenne a világ teremtetése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk őelőtte.
2Tim.1. 9 aki megmentett minket és elhívott szent hívással; nem a mi cselekedeteink szerint, hanem az ő saját végzése és kegyelme szerint, amelyet örök időknek előtte adott nekünk Krisztus Jézusban.
Jn.1. 3 Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött.
Jn.1. 14 Az Ige testté lett, és közöttünk lakozott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, aki teljes volt kegyelemmel és igazsággal.
Fil.2. 7 hanem önmagát megüresítette, szolgai formát vett fel, és hasonló lett az emberekhez.
Jel.4. 11 Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tiéd legyen a dicsőség, a tisztesség és erő, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratod által lett és teremtetett.