ÁBRÁM JÓL REAGÁLT az Úr ígéretére. Nem úgy válaszolt, ahogyan sokan tennék: „Megérdemelte. Nem kellett volna Sodomába mennie", inkább Lót segítségére sietett. Lót Ábrám „testvérének fia" volt, 1Móz 14:12., de a veszély idején úgy szerepel, mint Ábrám „testvére", 1Móz 14:14,16. v. Ha valamelyik „testvérünk" eltévelyedik, vissza kell vezetnünk a helyes útra, Gal 6,1.
Ábrám hatalmas győzelmet aratott Khédorlaómer hadserege felett és levágta a vele szövetséges királyokat, 15.17. v. Hadseregeik méretéről és hatalmukról némi elképzelést nyújtanak korábbi győzelmeik három hatalmas törzs felett, 5. v., valamint Sodoma királya és négy szövetségese felett, 10. v.
De Ábrámnak még egy királyt le kellett győznie. Ez Bera, Sodoma királya volt! Bera „kiment őelébe", 17. v., nagyon vonzó ajánlattal felfegyverkezve, 21. v. Bizonyos értelemben Bera nagyobb veszélyt jelentett, mint Khédorlaómer. Az utóbbi legyőzéséhez katonai győzelemre volt szükség; Bera legyőzéséhez szellemire. Khédorlaómer „elvett", 12. v.; Bera fel akart ajánlani. Miután szembeszállt Ábrám az oroszlánnal, most szembe kellett szállnia a kígyóval. De erről semmit sem tudott, amikor visszatért Dánból. Ábrám szerencséjére Istene tudott mindent az eljövendő kísértésről és fel is készítette őt Melkisédek szolgálatán keresztül.
A pap-király a Magasságos Istenről beszélt (I.), aki az eget és a földet teremtette, 19. v. és (II.) aki Ábrám kezébe adta ellenségeit, 20. v. Ez a kettős üzenet készítette fel Ábrámot, hogy visszautasítsa Bera csábító ajánlatát.
Ha Ábrám Istene teremtette az eget és a földet, akkor neki nem volt szüksége Sodoma javaira, és ha Istennek volt tulajdonítható az ő győzelme, akkor ő nem is érdemelte meg azokat!
Az az isteni cím, amelyet Ábrám használt, amikor Berához beszélt, mutatja, hogy javára váltak Meíkisédek szavai. Bízott benne, hogy Isten képes kielégíteni minden anyagi szükségletét, ezért mondhatta, hogy nem vesz el semmit Sodoma királyától, 22-23. v.
Ábrám döntése hamarosan beigazolódott. Isten kijelentette magát neki, mint aki pajzsa és ezért Ábrám jutalma felette igen bőséges, 1Móz 15,1. Ilyen pajzzsal nem kellett félnie a Khédorlaomérhez hasonló emberektől, és ilyen jutalommal nem volt rá szüksége, hogy elfogadja a Sodoma királyáéhoz hasonló patrónusokat.
1Móz.14. 1 Lőn pedig Amrafelnek, Sineár királyának és Ariókhnak, Elászár királyának, Khédorlaomernek, Élám királyának, és Thidálnak, a Góim királyának napjaiban: 2 Hadat indítának ezek Bera, Sodoma királya ellen, Birsa, Gomora királya ellen, Sináb, Admáh királya ellen, Seméber, Czeboim királya ellen és Bélah, azaz Czoár királya ellen. 3 Mind ezek a Sziddim völgyében egyesűlének; ez a Sóstenger. 4 Tizenkét esztendeig szolgálták vala Khédorlaomert, és a tizenharmadik esztendőben ellene támadtak vala. 5 A tizennegyedik esztendőben pedig eljöve Khédorlaomer, és a királyok, a kik ő vele valának, és megverék a Refeusokat Asztheroth Kárnajimban, és a Zuzeusokat Hámban, és az Emeusokat Sávé-Kirjáthajimban. 6 És a Horeusokat az ő hegyökön, a Seiren, egész Él-Páránig, mely a puszta mellett van. 7 És megtérének s menének Hén Mispátba, azaz Kádesbe, és elpusztíták az Amálekiták egész mezőségét, és az Emoreusokat is, kik laknak vala Háczaczon-Thámárban. 8 Kiméne tehát Sodoma királya, Gomora királya, Admáh királya, Czeboim királya, és Bélah, azaz Czoár királya, és megütközének azokkal a Sziddim völgyében: 9 Khédorlaomerrel, Élám királyával, és Thidállal, Gójim királyával, Amráfellel, Sineár királyával, és Ariókhkal, Elászár királyával: négy király öt ellen. 10 A Siddim völgye pedig tele vala szurok-forrásokkal. És megfutamodának Sodoma és Gomora királyai, és azokba esének: a megmaradottak pedig a hegységbe futának. 11 És elvivék Sodomának és Gomorának minden jószágát és minden eleségét; és elmenének. 12 Elvivék Lótot is az Ábrám atyjafiának fiát jószágostól együtt, és elmenének; mert Lót Sodomában lakik vala. 13 Eljöve pedig egy menekűlt és hírűl hozá a héber Ábrámnak, a ki lakik vala az Emoreus Mamrénak, Eskol atyjafiának és Áner atyjafiának tölgyesében, a kik meg Ábrámnak szövetségesei valának. 14 A mint meghallá Ábrám, hogy az ő atyjafia fogságba esett, felfegyverzé házában nevekedett háromszáz tizennyolcz próbált legényét és üldözve nyomula Dánig. 15 És csapatokra oszolván ellenök éjszaka ő és szolgái, megveré őket, és űzé őket mind Hóbáig, a mely Damaskustól balra esik. 16 És visszahozá mind a jószágot; Lótot is, az ő atyjafiát jószágával egybe visszahozá, meg az asszonyokat és a népet. 17 Minekutánna pedig visszatért Khédorlaomernek és a vele volt királyoknak megveréséből, kiméne ő elébe Sodomának királya a Sáve völgyébe, azaz a király völgyébe. 18 Melkhisédek pedig Sálem királya, kenyeret és bort hoza; ő pedig a Magasságos Istennek papja vala. 19 És megáldá őt, és monda: Áldott legyen Ábrám a Magasságos Istentől, ég és föld teremtőjétől. 20 Áldott a Magasságos Isten, a ki kezedbe adta ellenségeidet. És tizedet ada néki mindenből. 21 És monda Sodoma királya Ábrámnak: Add nékem a népet, a jószágot pedig vedd magadnak. 22 És monda Ábrám Sodoma királyának: Felemeltem az én kezemet az Úrhoz, a Magasságos Istenhez, ég és föld teremtőjéhez: 23 Hogy én egy fonalszálat, vagy egy sarukötőt sem veszek el mindabból, a mi a tiéd, hogy ne mondjad: Én gazdagítottam meg Ábrámot. 24 Semmi egyebet, csupán a legények élelmét, és ama férfiak részét, kik én velem eljöttek volt: Áner, Eskhol, Mamré, ők vegyék ki az ő részöket.
Gal.6. 1 Atyámfiai, még ha előfogja is az embert valami bűn, ti lelkiek, igazítsátok útba az olyant szelídségnek lelkével, ügyelvén magadra, hogy meg ne kísértessél te magad is.
1Móz.15. 1 E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges.