AHOGYAN KÖZELEDÜNK a szabadulás éjszakájához, emlékeztetőt kapunk, hogy aminek azon az éjszakán meg kellett történnie, új kezdetet jelentett számukra, mint nemzet számára, 2. v. Egy bárányt meg kellett ölni és vérét úgy kellett az ajtó fájára hinteni, hogy mindenki lássa, és ettől kezdve készülniük kellett a szabadságra Istennel! Álljunk meg egy pillanatra, és csendesedjünk el. Szabad vagyok, mert Üdvözítőm meghalt, 1Kor 5,6, és ebben a szabadságban szilárdan állok.
A bárányra vonatkozó utalások érdekesek - „egy bárányt", 3. v. „a bárányhoz", 4. v. és „bárányotok" (angolból fordítva), 5. v. Üdvözítő, az Üdvözítő, a mi Üdvözítőnk - ez a helyes sorrend, Lk 2,11; Jn 4,42; Lk 1,47.
Ezen a súlyos éjszakán a halál belépett minden otthonba, vagy a bárányon, vagy a ház elsőszülöttjén keresztül. Szükségtelen eljárásnak tűnik ez? Nem tudta volna Isten meghatározni minden otthon helyzetét enélkül az előzetes megjelölés nélkül? Valóban megtehette volna, de ahogyan Isten Mózesnek mondta, és rajta keresztül a népnek, Ő egy másik Bárányra tekintett, Isten Bárányára. Ujja továbbmutatott arra a Bárányra, aki elveszi a világ bűnét, Jn 1,29.36. Milyen csodálatos Üdvözítő Ő. Ha a bárányt Egyiptomban meg kellett vizsgálni, hogy ép legyen, 2Móz 12,5, úgy ezt az áldott Egyetlent megvizsgálta ember, Sátán, Isten, és Isten megnyitotta a mennyet, hogy kijelentse: gyönyörködik abban a valakiben, aki mindig azt tette, ami kedves volt Őneki.
Az asztal körül összegyűlő család középpontja a bárány, amelynek vérét kívül fára kenték. Az elsőszülött különösen figyelhette, mert számára ez nagyon személyes és igen drága dolog volt. Így jövünk össze mi is az Úr asztala körül, mélységes hálával és örömmel: „Ő értem halt meg".
Felövezett derékkal ették az ünnepi lakomát - mert ezen az éjszakán zarándokokká lettek. Isten azt mondta: „kiviszlek titeket... és beviszlek titeket", 2Móz 6,6.8. Az elkészített örökség felé indultak. Meg kellett tartaniuk a kovásztalan kenyerek ünnepét a pászkával együtt, 2Móz 12,14-20; 13,3-10. A kovászt, amely a Szentírásban gonoszt jelent, el kellett távolítani akkor és most is, 1Kor 5,6-8. Hogyan engedhetném, hogy bűn lakjon az életemben, nem is beszélve arról, hogy uralkodjon felettem, Róm 6,12-14, ha Isten Báránya meghalt, hogy engem megszabadítson?
2Móz.12. 1 Szólott vala pedig az Úr Mózesnek és Áronnak Égyiptom földén, mondván: 2 Ez a hónap legyen néktek a hónapok elseje; első legyen ez néktek az esztendő hónapjai között. 3 Szóljatok Izráel egész gyűlekezetének, mondván: E hónak tizedikén mindenki vegyen magának egy bárányt az atyáknak háza szerint, házanként egy bárányt. 4 Hogyha a háznép kevés a bárányhoz, akkor a házához közel való szomszédjával együtt vegyen a lelkek száma szerint; kit-kit ételéhez képest számítsatok a bárányhoz. 5 A bárány ép, hím, egy esztendős legyen; a juhok közűl vagy a kecskék közűl vegyétek. 6 És legyen nálatok őrizet alatt e hónap tizennegyedik napjáig, és ölje meg Izráel községének egész gyülekezete estennen. 7 És vegyenek a vérből, és azokban a házakban, a hol azt megeszik, hintsenek a két ajtófélre és a szemöldökfára. 8 A húst pedig egyék meg azon éjjel, tűzön sütve, kovásztalan kenyérrel és keserű fűvekkel egyék meg azt. 9 Ne egyetek abból nyersen, vagy vízben főtten, hanem tűzön sütve, a fejét, lábszáraival és belsejével együtt. 10 És ne hagyjatok belőle reggelre, vagy a mi megmarad belőle reggelre, tűzzel égessétek meg. 11 És ilyen módon egyétek azt meg: Derekaitokat felövezve, saruitok lábaitokon és pálczáitok kezetekben, és nagy sietséggel egyétek azt; mert az Úr páskhája az. 12 Mert általmégyek Égyiptom földén ezen éjszakán és megölök minden elsőszülöttet Égyiptom földén, az embertől kezdve a baromig, és Égyiptom minden istene felett ítéletet tartok, én, az Úr. 13 És a vér jelül lesz néktek a házakon, a melyekben ti lesztek, s meglátom a vért és elmegyek mellettetek és nem lesz rajtatok a csapás veszedelmetekre, mikor megverem Égyiptom földét. 14 És legyen ez a nap néktek emlékezetül, és innepnek szenteljétek azt az Úrnak nemzetségről nemzetségre; örök rendtartás szerint ünnepeljétek azt. 15 Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret; még az első napon takarítsátok el a kovászt házaitokból, mert valaki kovászost ejéndik az első naptól fogva a hetedik napig, az olyan lélek irtassék ki Izráelből. 16 Az első napon pedig szent gyűléstek legyen és a hetedik napon is szent gyűléstek legyen; azokon semmi munkát ne tegyetek, egyedül csak a mi eledelére való minden embernek, azt el lehet készítenetek. 17 Megtartsátok a kovásztalan kenyér innepét; mert azon a napon hoztam ki a ti seregeiteket Égyiptom földéről; tartsátok meg hát e napot nemzetségről nemzetségre, örök rendtartás szerint. 18 Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedik napján estve egyetek kovásztalan kenyeret, a hónap huszonegyedik napjának estvéjéig. 19 Hét napon át ne találtassék kovász a ti házaitokban; mert valaki kovászost ejéndik, az a lélek kiirtatik Izráel gyülekezetéből, akár jövevény, akár az ország szülöttje legyen. 20 Semmi kovászost ne egyetek, minden lakóhelyeteken kovásztalan kenyeret egyetek.
1Kor.5. 6 Nem jó a ti dicsekedéstek. Avagy nem tudjátok-é, hogy egy kicsiny kovász az egész tésztát megposhasztja. 7 Tisztítsátok el azért a régi kovászt, hogy legyetek új tésztává, a minthogy kovász nélkül valók vagytok; mert hiszen a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott érettünk. 8 Azért ne régi kovászszal ünnepeljünk, sem rosszaságnak és gonoszságnak kovászával, hanem tisztaságnak és igazságnak kovásztalanságában.
Jn.1. 29 Másnap látá János Jézust ő hozzá menni, és monda: Ímé az Istennek ama báránya, a ki elveszi a világ bűneit!
Jn.1. 36 És ránézvén Jézusra, a mint ott jár vala, monda: Ímé az Isten Báránya!
2Móz.6. 6 Annakokáért mondd meg az Izráel fiainak: Én vagyok az Úr és kiviszlek titeket Égyiptom nehéz munkái alól és megszabadítlak titeket az ő szolgálatjoktól és megmentlek titeket kinyújtott karral és nagy büntető ítéletek által. 2Móz.6. 8 És béviszlek titeket a földre, a mely felől esküre emeltem fel kezemet, hogy Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak adom azt, és néktek adom azt örökségül, én az Úr.
Róm.6. 12 Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedjetek néki az ő kívánságaiban: 13 Se ne szánjátok oda a ti tagjaitokat hamisságnak fegyvereiül a bűnnek; hanem szánjátok oda magatokat az Istennek, mint a kik a halálból életre keltetek, és a ti tagjaitokat igazságnak fegyvereiül az Istennek. 14 Mert a bűn ti rajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt.