EBBEN A FEJEZETBEN Mózes Isten parancsának engedelmeskedve teszi azt, amit a 2Móz 28-29-ben rendelt el Isten. A sátor nemrég lett felállítva, az áldozatokra vonatkozó szertartások rendjét előírták, ezekkel előző olvasmányainkban foglalkoztunk: ezek közül egy sem működhetett a papság nélkül. A főpap már ki lett választva a maga sajátos munkájára, meg kell azonban jegyeznünk, hogy gyakori hivatkozás történik Áron fiaira is, akik vele szoros kapcsolatban álltak papi munkájában.
Nem nehéz meglátni a főpapban a mi „nagy főpapunknak", Jézusnak, az Isten Fiának előképét, Zsid 4,14. Volt egy különleges munka, amelyet csak Áron végezhetett el, és voltak a felszentelési szertartásban olyan jellegzetességek, amelyek csak rá vonatkoztak, amelyek őt egyedülállóként jelölték ki. Például, a felkenő olajat a vér kiontása előtt öntötték Áron fejére, de a papoknál a vért ontották ki először, és az olajat később hintették. Ez az üdvösség rendje. Jelentősége lehet annak is, hogy a főpapnál az olajat „töltötték", 12. v., míg őt és e papokat a vérrel „meghintették", 30. v.
Nézzük meg közelebbről Áron fiait, mint papokat, és látni fogjuk, hogy azért voltak papok, mert vele rokonságban voltak. Pontosan ez a mi helyzetünk is. A hívők „szent papságot" képeznek, szellemi áldozatokat mutatva be Istennek, 1Pt 2,5.9. Ez a helyzetünk azért van, mert közösségben vagyunk a nagy főpappal kegyelem által, és mi képviseljük az Ő papságának királyi, melkisédeki jellegét a dicsőség eljövendő napjára várva. Amikor Áron fiait, mint papokat, felszentelték, megölték a felszentelési kost, 22. v. és vérét rákenték jobb fülük cimpájára, illetve jobb kezük hüvelykujjára, valamint jobb lábuk nagyujjára, 24. v. Ettől fogva az egész test Istené volt a papság nagy munkájában. Nekünk az a kiváltság és felelősség adatott, hogy szellemi kapcsolatunk legyen másokkal és Istennel. Istenhez megyünk mások érdekében - másokhoz megyünk Istenért.
Zsid.4. 14 Mivel tehát nagy főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, ragaszkodjunk hitvallásunkhoz.
1Pt.2. 5 és ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, amelyek kedvesek Istennek Jézus Krisztus által.
1Pt.2. 9 Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, Isten tulajdon népe vagytok, hogy hirdessétek a hatalmas tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket,