AZ ITT FELVÁZOLT TÖRVÉNYEK elsősorban egészségügyiek és a sivatagi körülményeket tartják szem előtt. De noha csak ideiglenes célokat szolgáltak, világos, hogy Istent az Ő népének nemcsak szellemi élete érdekli, hanem társadalmi élete is. Még az is érdekli, hogy mit esznek! A törvényadás célja az volt, hogy „különbséget tehessetek a tisztátalan és tiszta között", 47. v., és az írás hangneme egyértelműen azt mutatja, hogy ennek az élethez szükséges dolognak állandó fontossága van. De figyeljük meg hogy Istent még az is érdekelte, amit megérintettek. A felsorolt teremtményeknek még a teteme is tisztátalan volt, és kerülniük kellett.
Igen, „Mert én, az Úr, vagyok a ti Istenetek... szentek legyetek", és „én vagyok az Úr, aki felhoztalak titeket Egyiptom földéből... legyetek azért szentek", 44-45. A mondanivaló világos - Istenünk szent, és megszabadított bennünket attól, ami szentségtelen. Ez ugyanarra az erkölcsi szintre helyez bennünket, amelyen Ő van. Ebben a kapcsolatban jelentősége van annak, hogy mivel táplálkozunk és mivel érintkezünk. A mai hívőknek jusson eszükbe a drága vér is, és hogy Urunk szent, így „szentek legyetek", 1Pt 1,15-19.
Azzal táplálkozunk, ami tiszta? Mit olvasunk? Természetesen Isten Igéje tiszta, de milyen a többi olvasmányunk? „Tiszta", vagy „tisztátalan"? Sok mai irodalom nem felel meg a „szenteknek" és nem erősítheti a hívő életet. Szabadon megérintünk-e „tisztátalan" dolgokat, közel engedjük-e azokat magunkhoz, amennyire csak lehet, vagy elhúzódunk tőlük, mint tisztátalanoktól? Az ilyen dolgokkal kapcsolatban mondja az apostol: „kerüld", 1Tim 6,11, „tisztátalant ne illessetek", 2Kor 6,17; vö. Júd 23.
Eme rendelkezések sorrendje is jelentős. Közvetlenül követi az áldozatoknak, a papok fölszentelésének a törvényét és általuk Isten bevezeti az egeket vezérlő elveket, hogy megtartsák őket napi életükben. G. Tersteegen írta a következőket:
Ember, földi, földből való, kiéhezetten táplálkozik,
A föld sötét, mérgezett fájáról,... És ami az eledele, az ő maga.
És vannak éhező lelkek, akik megtalálják és eszik
Isten mannáját napról napra;
És boldogok, életük friss és kellemes
Mert ami az eledelük, ők maguk is azok.
1Pt.1. 15 hanem amint szent az, aki elhívott titeket, ti is szentek legyetek egész életviteletekben. 16 Mert meg van írva: Szentek legyetek, mert én szent vagyok. 17 És ha Atyának hívjátok őt, aki személyválogatás nélkül ítél mindenkit cselekedetei szerint, félelemmel éljétek jövevénységetek idejét, 18 tudva, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből, 19 hanem Krisztusnak, a hibátlan és szeplőtelen báránynak a drága vérén.
1Tim.6. 11 De te, Isten embere, kerüld ezeket, viszont törekedj az igazságra, az istenfélelemre, a hitre, a szeretetre, a béketűrésre, a szelídségre.
2Kor.6. 17 Azért menjetek ki közülük, és szakadjatok el tőlük – azt mondja az Úr –, és tisztátalant ne érintsetek, és én magamhoz fogadlak titeket,
Júd.1. 23 a tűzből kiragadva mentsétek meg őket, másokon pedig félelemmel könyörüljetek, utálva még a ruhát is, amelyet a test beszennyezett.