Skip to main content

03.09 A léviták felszentelése

OLVASNIVALÓ: 
4Mózes 8,5-26

MIUTÁN a törzsi fejedelmek odavitték áldozataikat tizenkét egymást követő napon a felállított sátorhoz és Áron meggyújtotta a gyertyatartót, 7,1-8,8, a lévitákat külön választották és felszentelték a szentély szolgálatára. A szertartás három részből állt.

Tisztulásuk, 5-7. v. Az isteni parancs a következő volt ezzel kapcsolatban: „Hintsd reájuk a tisztulás vizét", 7. v.; vö. 2Móz 30,19-20, amely jelképszerűen „az újjászületésnek fürdője", Tit 3,5.

Ezután „az egész testüket borotválják meg" (vagyis nemcsak egy részét, hanem az egész testüket leborotválták), jelezve, hogy azt, ami a természettől van, el kell távolítani, és hogy „a mi óemberünk ővele megfeszíttetett", Róm 6,6. Ezután „mossák meg ruháikat", mert szokásainknak is meg kell tisztulniuk és összhangban kell lenniük Isten Igéjével.

Bemutatásuk, 8-14. v. össze volt kapcsolva a következő áldozatokkal: „egy fiatal tulok és a hozzávaló ételáldozat", valamint „egy másik fiatal tulok... bűnért való áldozatul", 8. v., amelyek mindegyike Krisztus tökéletes áldozatáról beszél.

A sátornál, ahol valamennyi összegyűlt izráelita a lévitákra tette a kezét, Áron mintegy áldozatul ajánlotta fel őket az Úrnak, „hogy szolgáljanak az Úr szolgálatában", 11. v. Jelképesen a lévitákat, mint „élő áldozatot" mutatták be, mi azonban ténylegesen ajánljuk fel magunkat az Úrnak az Ő szolgálatára, Róm 12,1.

Miután a léviták saját kezüket a két tulok fejére tették, amelyeket engesztelésül áldoztak fel értük, Mózes „a lévitákat Áron elé és az ő fiai elé..." állította, „áldozatul az Úrnak", és így felajánlották őket „a gyülekezet sátorában való szolgálatra", 12-15, de magába a sátorba való belépésből ki voltak zárva, 4Móz 18,2-7.

A rájuk vonatkozó tulajdonjog, 15-19. „Mert bizony nékem adattak ők... Izráelnek elsőszülöttei helyett", mondta az Úr, 16. v. Eredetileg az elsőszülötteket igényelte az Úr az Egyiptomban végrehajtott ítéletért, 2Móz 11,4-7, de később a léviták foglalták el helyüket az isteni szolgálatban; vö. 4Móz 3,12-13.40-45.

A léviták az Úré voltak, de visszaadta őket a papoknak szolgálattételre. Mi is, nem a magunké, hanem az Úré vagyunk, 1Kor 6,19-20, és szolgáljuk Nagy Főpapunkat.

Tit.3. 5 nem a véghezvitt igaz cselekedeteink alapján újított meg, hanem könyörületből mentett meg minket az újjászületés fürdője és a Szentlélek által,
2Móz.30. 19 hogy Áron és fiai abban mossák meg kezüket és lábukat. 20 Amikor a gyülekezet sátrába mennek, mosakodjanak meg vízben, hogy meg ne haljanak; vagy amikor az oltárhoz járulnak, hogy szolgáljanak, és tűzáldozatot füstölögtessenek az ÚRnak.
Róm.6. 6 Mert tudjuk, hogy a mi ó emberünk ővele megfeszíttetett, hogy megerőtlenedjék a bűnnek teste, hogy többé ne szolgáljunk a bűnnek.
Róm.12. 1 Kérlek azért titeket, testvéreim, Isten irgalmára, hogy szánjátok oda testeteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul. Ez a ti okos istentiszteletetek.
4Móz.18. 2 Vedd magad mellé testvéreidet, Lévi törzsét, atyád nemzetségét is! Melletted legyenek, és neked szolgáljanak. Te pedig és a fiaid szolgáljatok a bizonyság sátra előtt. 3 Ügyeljenek dolgaidra és az egész sátor ügyére, de a szentély edényeihez és az oltárhoz ne közeledjenek, különben meghalnak ők is, és ti is. 4 Legyenek melletted, és ügyeljenek a gyülekezet sátrának ügyére a sátor minden szolgálata szerint, de idegen nem közeledhet hozzátok. 5 Ügyeljetek azért a szentély és az oltár dolgaira, hogy ne legyen ezután harag Izráel fiai ellen. 6 Mert íme, én választottam ki testvéreiteket, a lévitákat ajándékul nektek Izráel fiai közül mint az ÚR tulajdonait, hogy szolgáljanak a gyülekezet sátrának szolgálatában. 7 Te pedig és a fiaid ügyeljetek papságotokra mindenben, ami az oltárhoz tartozik, és a függönyön belül van, hogy azokban szolgáljatok. Papságotok tisztét adtam nektek ajándékul, azért az idegen, aki odajárul, haljon meg.
2Móz.11. 4 Így szólt Mózes: Ezt mondja az ÚR: „Éjfél körül kimegyek Egyiptomba, 5 és meghal Egyiptom földjén minden elsőszülött a fáraó elsőszülöttjétől fogva, aki a trónján ül, a szolgáló elsőszülöttjéig, aki malmot hajt, és a jószág minden első fajzása is. 6 Nagy jajgatás lesz egész Egyiptom földjén, amelyhez hasonló nem volt és nem is lesz többé. 7 De Izráel fiai körében az eb sem ölti ki nyelvét senkire, sem emberre, sem állatra. Ebből tudjátok meg, milyen különbséget tett az ÚR Egyiptom és Izráel között.
1Kor.6. 19 Avagy nem tudjátok, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szentlélek temploma, amelyet Istentől kaptatok, és nem a magatokéi vagytok?