Skip to main content

04.10 Egy nagy szolgálat utolsó fejezete

OLVASNIVALÓ: 
Józsué 24,1-33

SIKEM! Az öreg tölgyes; egy magányos pátriárka; egy felütött sátor; egy megépített oltár - és egy ígéret, 1Móz 12,6-7.

Sikem! Vándorlás évei; rabszolgaság évei; bolyongás évei; birtokbavétel évei, és most egy öregebb cserfa; egy hatalmas sereg; egy dicstelen kő - és az örökség, Józs 24,25-28. Valóban, Isten ígéretei „igazak és ámenek". A kör teljes és a vándorok hazaértek. A fejezet előbbi részében figyeljük meg a következőket.

(1)  Az összegyűjtött törzsek. Józsué áttekintette Isten kiapadhatatlan jóságát a múltban, 1-10. v. Felsorolta Isten jelenlegi bőséges adományait is, 11-13. v.

(2)  A felelősség alá vont törzsek, 14-24. „Azért hát", „most azért", 14,23. v. Az áldás és kiváltság felelősséget hoz létre. Józsué a felszólítást saját, újra leszögezett elkötelezettségére alapozza, 15. v. Bátorságát, amelyre az indulásnál volt szükség, 1,6-7, most a végén újra bizonyította. Hogy jól végezzük, jól is kell kezdeni. Csak ilyen emberek vezethetnek rá másokat a hűségre. Emlékezve, hogy mibe kerül a hűtlenség, 19-20. v. Izráel négyszer mondja ki ünnepélyes fogadalmát. Arra a felszólításra válaszul, hogy „féljék" Őt és „szolgálják", azt válaszolják, hogy az Urat fogják szolgálni, 16.18.21.24. v.

(3)  A szövetséget kötő törzsek, 25-28. v. Ábrahám oltárt épített imádás céljából az ígéret hatására. Józsué egy követ állít fel, hogy tanúja legyen az ígéret teljesítésére vonatkozó fogadalomnak. Isten nagy dolgokat tett értünk! Hol van a mi oltárunk (Róm 12,1) és kövünk? Az oltár azért szükséges, hogy megszilárdítsa a szívet, a kő pedig, hogy fenntartsa az akaratot. Most a fejezet utolsó részében a záró nekrológot látjuk. Itt a következők vannak kijelentve:

(I.) Egy szolgálatot elismertek - Józsuéét, 29-31. Eltemették nyugodni örökségének határában, 30. v., népe emlékezett rá és követte, 31. v.

(II.) Egy reménység megvalósult - Józsefé, 32. v. Sok idővel ezelőtt elhagyta Sikemet, hogy megkeresse testvéreit, 1Móz 37,14. sohasem látta meg újra, mégis szeme és szíve ide irányult, 1Móz 50,24-26. Józsué temetésében reménysége és sorsa beteljesedett!

(III.) Egy másik szolgálatot is elismertek - Eleázárét, 33. v.

Tanulság. Mi lesz a mi nekrológunk (méltatásunk)? Jól harcolt (Józsué); Jól végezte (József); Jól vezetett (Eleázár = Isten segített)?

Róm.12. 1 Kérlek azért titeket, testvéreim, Isten irgalmára, hogy szánjátok oda testeteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul. Ez a ti okos istentiszteletetek.
1Móz.37. 13 ezt mondta Izráel Józsefnek: A bátyáid Sikemben legeltetnek. Gyere, elküldelek téged hozzájuk! Ő pedig felelt: Ímhol vagyok. 14 És ezt mondta neki atyja: Menj el, nézd meg, hogy s mint vannak bátyáid és a juhok, és hozz hírt nekem. Elküldte tehát őt Hebrón völgyéből, és Sikembe ment.
1Móz.50. 24 Azután József ezt mondta testvéreinek: Én meghalok, de Isten bizonnyal gondotokat fogja viselni, és felvisz titeket e földről arra a földre, amelyet esküvel ígért meg Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak. 25 Majd megeskette József Izráel fiait: Mikor Isten bizonyosan meglátogat titeket, vigyétek föl magatokkal innen az én tetememet. 26 És mikor József száztíz éves korában meghalt Egyiptomban, bebalzsamozták, és koporsóba tették.