Skip to main content

04.26 Ikábódtól Ében-Háézerig

OLVASNIVALÓ: 
1Sámuel 7,1-17

A 4. FEJEZET a filiszteusoknak Izráel felett aratott győzelmével foglalkozott. Ez Ében-Ézernél történt, és ott ez az elnevezés csak megelőlegezése a későbbieknek. Erre csak azt lehetett írni, hogy Ikábód, „nincs dicsőség", mert az Úr dicsősége valóban eltávozott Izráelből, 4,21-től. A 7. fejezet a filiszteusoknak Izráellel szembeni vereségével foglalkozik Ében-Háézernél, a „megsegítés kövénél", amit most meg is lehetett tapasztalni. Valóban, „Mindeddig megsegített minket az Úr", 7,12. Olvasmányunk ellát bennünket az ilyen kijelentések néhány titkával Isten népének életében, amikor is szégyenteljes vereségből viharos győzelemre jutnak ugyanazon a helyszínen. Figyeljük meg, hogy a bűnbánat, 2-6. v., az ellenség megfutamodásához vezetett, 7-12. v., és Izráelnek nyugalmat hozott Sámuel bíráskodása alatt, 13-17. v.

Mintegy húsz éven keresztül Sámuel arra törekedett, hogy Isten Igéjét elvigye a néphez. Következésképpen „Izráelnek egész háza siránkozott az Úr után", 2. v. A próféta erősítette ezt, határozottan kifejtve az Úrhoz való visszatérés módját, mint mondta, „teljes szívetekből", 3. v. Fordítsunk figyelmet ezekre a felhívásokra ma. Először is távolítsátok el - mit keresnek ott idegenek? Aztán, szíveiteket készítsétek el - legyen értelmi belátás és akarati elhatározás az Úr iránt. Majd pedig csak néki szolgáljatok - egyedül Ő az, akit imádnunk kell, egyedül Őérte kell munkálkodnunk, Mt 4,10. Ezután az Úr eltöltötte Izráelt saját méltatlanságának érzésével, szükségesnek látták, hogy önkéntesen korlátozzák étvágyukat, és elvezette őket a teljes bűnvallásra. Életüket Isten akaratához igazították, 1Sám 7,5-től.

A nép úgy reagált Sámuel igehirdetésére, hogy szükségét érezte az értük való imádkozásnak is, 8. v. Hagyományos vallásoskodásuk, amely olyan végzetesnek bizonyult a filiszteusok ellen a 4. fejezetben, már a múlté. Nem egy „az" fogja megszabadítani őket, vagy minket, még ha az maga a frigyláda is, 4,3. Most már felismerték, és nekünk is így kell tennünk, hogy „az Úr, a mi Istenünk... szabadít meg minket a filiszteusok kezéből", 7,8. Amit a nép nagy rivalgása nem tudott megtenni, 4,5, az Úr nagyhangú mennydörgése megtette, 7,10. Állítsuk fel Ében-Háézerünket. Az Úr mindeddig megsegített minket. Úgy is kell bíznunk Őbenne, mint jelenlegi segítségben a nyomorúság idején, Zsolt 46,1. Itt építjük fel oltárunkat!