Skip to main content

05.08 Hogy elhullottak a hősök!

OLVASNIVALÓ: 
1Sámuel 31,1-2Sámuel 1,27

A GILBOAI CSATA KIMENETELE megalázó volt. A filiszteusok elfoglaltak sok várost, összegyűjtötték a győzelem zsákmányát, levágták Saul fejét, és Saulnak, illetve fiainak holttestét felfüggesztették Bethsán falaira, 31,7-10. Emberileg ez Dávidnak inkább a megkönnyebbülés pillanata lehetett volna, mint a bánkódásé. Neki több oka volt kívánni Saul megbűnhődését, mint másoknak. Ha olvasmányunk címének szavai elé kérdésként odatette volna, hogy miért, hosszasan sorolhatta volna Saul gyászos végzetének hatalmas okait. Saul vetése elkerülhetetlenül megérett az ítélet aratására.

De címünk szavai nem kérdezik az okokat, sőt még az eszközöket sem, amelyek által a nemzetet ennyire megalázták a csatában. A háromszor megismételt felkiáltás abból a nemzeti szomorúságból tör fel, amelyet az önzetlen Dávid mondott, mint a nemzet hőseinek kijáró illő tiszteletet, 2Sám 1,19.25.27. Milyen megszégyenítő, hogy azokat, akik Izráel dicsősége voltak, közönséges körülmetéletlenek kezei ölték meg. Dávid szeretné eltitkolni az ellenség diadalának híreit, 19. v.-től. Még Gilboa hegyeinek, a tragédia helyszínének fizikai pusztulását is kívánja, úgy, hogy az fizikailag is visszatükrözze azt a mérhetetlen szégyent, amelyet ott a nemzet elszenvedett, 21. v.-től. Sürgeti Izráel leányait, akik gyorsak voltak a győzelmek ünneplésére, 1Sám 18,6-tól, hogy sirassák az elszenvedett nagy anyagi veszteséget, 4. v. Hát igen, az ellenséggel szemben elhullottak a hősök, 23.25., és halálukkal a nemzet katonai ereje is elpusztult, 27. v.

Van-e valami, ami felülmúlja ennek az éneknek szellemi nemeslelkűségét? Dávid személyes keserűség nélkül tekintett vissza Saul életére. Elismerte mindazt, ami nemes volt az elbukott királyban. Annak a szeretetnek egy példája ez, amely sok bűnt elfedez, Péld 10,12; 17,9; 1Pt 4,8. Kövesd Dávid példáját!

Noha bizonyos bűnök Dávid életével kapcsolatban ott motoszkálnak az ember emlékezetében, biztosak lehetünk abban, hogy az ezekkel kapcsolatos saját töredelmén és bűnvallásán túl, lásd Zsolt 51, irgalmas és nagylelkű szelleme hozzájárul majd az ő öröméhez a számbavétel napján. „Úgy szóljatok és úgy cselekedjetek, mint akiket a szabadság törvénye fog megítélni. Mert az ítélet irgalmatlan az iránt, aki nem cselekszik irgalmasságot; és dicsekedik az irgalmasság az ítélet ellen", Jak 2,12-13.

Péld.10. 12 A gyűlölet versengést szerez, de minden vétket elfedez a szeretet.
Péld.17. 9 Elfedezi a vétket az, aki a szeretetet keresi, aki viszont ismételten szóba hoz egy dolgot, elszakítja egymástól a jóbarátokat is.
1Pt.4. 8 Mindenekelőtt pedig tartsatok ki az egymás iránti szeretetben, mert a szeretet sok vétket elfedez.