Skip to main content
OLVASNIVALÓ: 
Prédikátor 5,1-7

AZ ÚR FÉLELME az igazi bölcsesség kezdetét és megőrzését jelenti. Ennek a fejezetnek a félelme a rabszolga félelme inkább, mint a fiú tiszteletteljes félelme. Hiányzik a bizalom, bizakodás és szeretet megjegyzése, mégis, az itt adott tanács jó. Ez felkészítés a szentségre és eszünkbe kell, hogy jusson, hogy Isten az Ő szentjeinek Gyülekezetében található. A keleti gyakorlatot látjuk, amely leveti saruit a helyiség ajtajában; az odaadó imádó is leveti úti cipőit, megpróbálja mentesíteni magát a világi nyugtalanságtól és szentségtelen céloktól Isten házában. Ezeket a dolgokat hátra kell hagyni. Aztán az, hogy „őrizd meg lábaidat", jelenti az igazságban járást is, a tisztelet és engedelmesség útjait; vö. Zsolt 119,101.

A tanács először is az, hogy készség legyen benne Isten Igéjének hallgatására, 5,1, és legyen csendben Őelőtte. A nehézkes hallás néha fölösleges beszédben nyilvánulhat meg, és olyan üzenetben, amelyből hiányzik a Szellem frissessége. Néha a hallgatók nagyon türelmetlenné és figyelmetlenné válhatnak a hosszadalmasság miatt, vagy a prédikátor terjengőssége miatt. Néha azonban az ellenszer nem az igehirdető nagyobb hangereje, hanem a hallgató nagyobb kegyessége. Jöjjünk felkészülten, és imádkozva; Jak 1,19-25.

Másodszor, inkább kevés őszinte imádságot tanácsol, mint sok elkapkodottat, 2. v. Ahogyan az Úr Jézus mondta, az imádságban ne használjunk hiábavaló ismétléseket, mint a pogányok, akik sok beszédük miatt várnak meghallgattatást, Mt 6,7-8. Nem az-e a helyzet, hogy a hosszú imák megfojtják az ima összejövetelek szellemét?

Harmadszor, őszinteséget tanácsol Isten előtt még akkor is, ha mások nagy ígéreteket tesznek, anélkül, hogy teljesítenék azokat, Préd 5,4-7. „Ne halogasd", mondja, hanem emlékezz rá, kinek a trónja előtt térdelsz, 2. v. Hozzáteszi, hogy ne légy bőbeszédű, hanem beszéded kevés és határozott legyen, mint aki abban a kegyben részesült, hogy kihallgatást nyert a mennyei Király részéről. Egy fogadalom ne legyen elhamarkodott, mint Jeftéé volt, Bír 11,30-35, vagy Saulé, 1Sám 14,24-28. Nem teszünk-e fogadalmakat, Zsolt 76,11, olyan dicsőítő énekeket énekelve, amelyeket sohasem tartunk meg, vagy nincs is szándékunkban megtartani? Istenünk megkívánja, hogy bensőnkben igazak legyünk, és az igenünk igen legyen, Mt 5,37.