Skip to main content

09.23 Szellemi hanyatlás

OLVASNIVALÓ: 
Ézsaiás 1,1-31

ISTEN JÓSÁGÁNAK EREDMÉNYEKÉNT Uzziás 52 esztendős hosszú uralkodását a boldogulás jellemezte. Ez a népet szerető engedelmességre kellett volna, hogy vezesse, hálaadásra és dicséretre. Sajnos, a jólétet gyakran szellemi hanyatlás követi. A jólét és fényűző életmód aláásta a nemzet erkölcseit, és ezt követően összeomláshoz vezetett. Ebben a helyzetben lép színre Ézsaiás, hogy figyelmeztessen arra a veszélyre, amely az északi szomszédokat már utolérte. Vonjuk le ebből a gyakorlati tanulságot, és őrizkedjünk a szellemi hanyatlástól, amely az anyagi dolgok hajszolásának a következménye; vö. Péld 30,8-9; 1Tim 6,6-11.

Az első fejezetben ]úda szellemi állapota van leírva. A nép vétkes volt Oltalmazója elleni lázadásban, a Szent Szellem iránti tiszteletlenségben és visszaesésben, Ézs 1,2-4. Jeruzsálemet parázna városnak nevezi, 2. v., lakosait pedig Sodoma és Gomora népének, akik alig menekültek meg az idézett városokéhoz hasonló sorstól, 9-10. v. Jeruzsálem már nem volt az igazság városa, hanem az erőszaké; vezetőit vesztegetés és romlottság jellemezte, és elmulasztották, hogy igazságot szolgáltassanak a szegénynek és elnyomottnak, 21-23. v. A nép szellemileg volt beteg, szellemileg leprás nemzet. Ráadásul hasonlóan a laodiceai gyülekezethez, Jel 3,17, nem is tudta ezt.

Csak igazi bűnbánat fordíthatja el az ítéletet, amely fenyegeti őket. Jahve kérleli népét, hogy vegye figyelembe a tényeket. Ha megtérnek, meg fognak tisztulni; különben Ő tisztítja meg őket ítélettel, 16-20. v. Legfőbb javukat tartja szem előtt, de a népe számára biztosított áldás véglegesen csak akkor fog megvalósulni, amikor Jeruzsálemet így hívják majd: „ez igaz város", 26. v.

Isten útjai Izraellel helyénvalóak, 1Kor 10,11. Megbünteti őket, mert szereti Őket. Így van velünk is, mert „akit szeret az Úr, megdorgálja", Zsid 12,6. A mi közösségünk, mint fiaké, sokkal kiváltságosabb, mint Izráelé volt; Atyánk megfelelően bánik velünk. Vessük tehát magunkat alá Őneki, nehogy elveszítsük a fenyítés javait és velünk kapcsolatos erőfeszítése hiábavalónak bizonyuljon. Ami Júdát illette, minden további büntetés eredménytelennek tűnt, 5. v.