Skip to main content

10.31 Az igazság próbája

OLVASNIVALÓ: 
Jeremiás 28,1-17

TÖRTÉNETILEG JERÉMIÁS SZOLGÁLATA hosszú időt ölelt fel Jósiás uralkodásának utolsó éveitől kezdve, végig a gonosz Sedékiás idejében, annak korai végéig a fogságban, tanúja volt a szellemi dolgok leromlása azon folyamatának, amely csak szerencsétlenségben végződhetett. Választékos nyelvezettel világosan megmondta az események végső menetét, 25,8-14. Izráel pusztaság lesz, és Júda Babilont fogja száműzetésben szolgálni 70 évig. Babilon felemelkedését, mint a nemzetek között uralkodó hatalmat Isten gondviselése rendelte. Ez jelöli ki „a pogányok idejének" kezdetét. Dániel próféciája erre az időszakaszra terjed ki.

Nézzük először a konfliktust az Istentől származó igaz üzenet, valamint a hamis ige között, amely olyan valakitől eredt, akit Sátán ihletett. Figyeljük meg Hanániás beszédének időzítését. Ez Sedékiás uralkodásának elején történt. A fenyegető ítélet árnyéka már rávetődött az országra. Jeruzsálemben az állapotok minden nap rosszabbak lettek. A reménytelenség és csüggedés növekedett. Milyen könnyen belekapaszkodtak az emberek a reménységnek bármilyen üzenetébe. A hamis próféták szolgáltak is ilyen üzenettel: „Eltöröm a babiloni királynak jármát", ezt mondja az Úr, 28,1-4. Micsoda hamisság volt ez! Jobb egyáltalán nem szólni, mint hamisságot beszélni. Jeremiás tudta ezt.

Megtörtént az elkerülhetetlen összeütközés, 7-9. v. Fontosak ezek a versek. Döntő érvként állnak a prófétai szó értékének megítéléséhez. A békességről szóló prófécia igaza csak akkor bizonyosodik be, amikor a béke eljött, 9. v. Jeremiás mondhatta, hogy az ő megbízólevelét a beteljesedés megerősítette; őt valóban az Úr küldte; vö. 5Móz 18,19-22. Biztosak lehetünk benne, hogy a próféta visszaemlékezett látomására a fügefáról, valamint az Úr ígéretére, 1-11. A kimondott igazság a maga hitelét és teljesedését illetően Isten hűségétől függ. Emlékezzünk rá, hogy az Úr Jézus az igazi Próféta azt mondta, hogy ő az „igazság".

A hamis próféta ítélete nagyon hamar világossá vált. Jeremiás határozottan kijelenti a Hanániásra váró sorsot. „Nem az Úr küldött téged, és te hazugsággal biztatod e népet", 15. v. Hanániás még abban az évben meghalt. Olvassuk el ezzel kapcsolatban az 1Tim 4,1-et és a 2Pt 2,1-2-t. Ne feledjük, hogy azok, akik megtagadják az igazságot, kiteszik magukat annak, hogy higgyenek a hazugságnak, 2Tesz 2,11-12. Az igazság hatalmára van ma is szükségünk.