JEREMIÁS SZOLGÁLATÁNAK EGYIK legszomorúbb vonása volt, hogy miközben az Úr üzenetét hirdette, indítékait annyira félreértették. A Júda és Babilon közti végső kimenetelt illetően az ő szava megbízható volt. „Ha kimégy a babiloni király fejedelmeihez, él a te lelked, és e város nem égettetik meg tűzzel." A másik lehetőség a teljes pusztulás volt, 17-18. v.
Érdekes a 37. fejezet ezzel kapcsolatban. Úgy látszik, hogy az egyiptomi támadó hadsereg elvonta a babiloni haderőket Jeruzsálem alól, és azok el is távoztak, 9. v. Mivel Jeremiás megerősítette üzenetét, letartóztatták és árulással vádolták, 13. v. Úgy tűnik, a főemberek kétségbe estek, és a próféta minden megmozdulása ok volt a gyanakvásra. Gyűlölték az Úr üzenetéhez való hűsége miatt. Ha készek lettek volna meghallgatni, az a békét jelentette volna.
A 38. fej. eseményei viszik dűlőre a dolgot. A próféta összefoglalja üzenetét - megadás, vagy halál, 1-3. v.
A főemberek kívánságára egy sáros börtönbe vetik. Sedékiás tette Pilátus magatartására emlékeztet bennünket, ahogyan az Úr Jézussal bánt. Micsoda sötét napok voltak ezek Isten hűséges prófétája számára. A börtönben felejtve meghalhatott volna. Ne feledjük, hogy az igazságért szenvedett. Ő elmondhatta: „Ok nélkül gyűlöltek engem"; vö. Jn 15,25; Zsolt 69,4. Egész élete meg nem érdemelt szenvedés volt. Az Úr Jézus ezt mondta: „Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem elébb gyűlölt tinálatok", lásd Jn 15,18-21.
Van azonban egy tanulságos dolog a próféta kiszabadulásában, 7-13. v. Egy etióp eunuch gondoskodott a prófétáról, hogy kiszabaduljon, és kihozta a veremből. Ebed-Melek nem volt éppen akármilyen férfi. Az okot, amiért Isten így felhasználhatja, a 39,15-18. v. adja meg. Szabadulást ígér neki Isten a pusztulás napján, mert bízott az Úrban. Isten tudta, milyen messzire menjen el szolgájának megpróbálásában, és azonnal megszabadította, amikor szükséges volt. Jeremiás úgy érezhette, hogy sötétségben hagyták, de az ő Istene és a miénk - hűséges. Megengedi, hogy megpróbáltassunk, de neki vannak útjai a menekülésre, hogy képesek legyünk a próbát elviselni, 1Kor 10,13.