A ZSOLTÁRÍRÓ HELYESEN kívánhatja, hogy lássa az Úr szépségét, Zsolt 27,4, és a menyasszony helyesen bizonygathatja Szerelmesének szépségét, Én 5,9-16, és az isteni kegyelem alapján Isten is értékeli népének szépségét. A Vőlegény bizonyságot tesz szerelmeséről, hogy mit látott Ő benne, Én 4,1-7, és itt az Ez 16-ban Isten fejti ki azt a szépséget, amelyet talált - amelyet valamikor talált - választott városában, Jeruzsálemben; lásd Zsolt 48. Sajnos ez a leírás azután történt, miután ezt a szépséget elherdálta azokkal, akik aztán elpusztították.
Ebben a fejezetben Isten Ezékiel előtt nagyon alapos okát adja annak, hogy miért kell Jeruzsálemre isteni ítéletnek zúdulnia. Erősen képes beszéddel, anyagi és emberi elképzeléseket alkalmazva a szellemi szépség leírására, leírja Jeruzsálemet, hogy milyen volt, mielőtt Isten választása megtörtént, 3-5. v. Mielőtt Dávid elfoglalta volna, 2Sám 5,7, nemzetek foglalták el, akiknek bálványimádását megszüntették, amikor Isten kiadta a parancsot: „élj", Ez 16,6.
Ezt a változást Dávid és Salamon idézték elő, akik megalapozták Sion sátorát, és a templomot a Mórija hegyén, akik bevezették Isten szolgálatát a papokkal és lévita énekesekkel, kapuőrökkel és kincsekkel. Ez valójában Isten munkája volt szolgáin keresztül. A 6-14. versben az egyes szám első személy ismétlődése az Úr Istenre utal, hangsúlyozva, hogy ez isteni mű volt, elvezetve a várost „sötétségből világosságra és a Sátánnak hatalmából az Istenhez", Apcsel 26,18. Ennek következménye az volt, hogy Jeruzsálem „felette igen" megszépült: „a te szépségedért; mert tökéletes volt az ékességeim által, amelyeket reád tettem". Ma ez a hívő ember helyzetének felel meg, amint „Krisztusban" van, mint „szeplőtelen szűz", 2Kor 11,2.
Az az ellentét, ami a 15. verstől kezdődik, keserű a léleknek. Szépségében elbizakodva Isten dolgait magának sajátította ki. Az én aranyomból, ezüstömből, olajomból, füstölőszeremből bálványimádó eszközöket csináltál, fiaimat odaadtad, rosszabb voltál a pogányoknál is, Róm 1,20-23. Ez a bálványimádás egy hűtlen feleség tevékenységéhez hasonlított, mégis irgalomból Isten „örök frigyet" ígért, Ez 16,60. Ez Laodicea önelégültségére emlékeztet bennünket, az irgalom mégis ott is áldásokat ígér a győzteseknek, Jel 3,17-21.
Zsolt 27. 4 Egyet kérek az ÚRtól, azért esedezem: hogy az ÚR házában lakhassam életem minden napján; hogy nézhessem az ÚR szépségét, és gyönyörködhessem templomában.
Apcsel 26. 18 hogy megnyisd a szemüket, hogy a sötétségből világosságra és a Sátán hatalmából Istenhez térjenek, hogy a bennem való hit által bűneik bocsánatát vegyék, és a megszenteltek között osztályrészt nyerjenek.
2Kor 11. 2 Mert az Isten szerinti féltő szeretettel féltelek titeket, hisz eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy mint szeplőtlen szüzet állítsalak benneteket Krisztus elé.
Róm 1. 20 Mert ami benne láthatatlan, tudniillik az ő örökkévaló hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva alkotásaiból megérthető és meglátható. Nincs tehát mentség számukra, 21 mert bár Istent megismerték, mégsem dicsőítették Istenként, és hálát sem adtak neki, hanem gondolkozásuk hiábavalóvá lett, és értetlen szívük megsötétedett. 22 Magukat bölcseknek vallva balgává lettek, 23 és az örökkévaló Isten dicsőségét felcserélték mulandó emberek, madarak, négylábúak és csúszómászók képmásával.
Jel 3. 17 Mivel ezt mondod: „Gazdag vagyok, meggazdagodtam, és nincs szükségem semmire”, és nem tudod, hogy nyomorult, szánalmas, vak és mezítelen vagy. 18 Azt tanácsolom neked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy, és fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen, és ne látszódjék ki szégyenteljes mezítelenséged, és szemgyógyító írral kend be a szemedet, hogy láss. 19 Akiket én szeretek, megfeddem és megfenyítem: Légy buzgó tehát, és térj meg! 20 Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek, ha valaki meghallja a hangomat, és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorázom, és ő énvelem. 21 Aki győz, megadom annak, hogy velem együtt üljön az én trónomon, amint én is győztem, és Atyámmal együtt ülök az ő trónján.