Skip to main content

11.29 Egy fájdalmas példázat

OLVASNIVALÓ: 
Hóseás 1,1-3,5

IZRÁEL, AMÍG JÓLÉTBEN ÉLT, annyira megszentségtelenítette Istennel való egyedülálló közösségét, hogy az Ő áldásait Baálnak adta, és őt imádta, 2,5.8.12.13, Isten ezt szellemi paráznaságnak nevezi, és megparancsolja Hóseásnak, hogy mutasson be élő példabeszédet erről a nemzetnek, 1,2. Ez komoly üzenet volt a néphez, és a próféta vissza kellett, hogy tükrözze Isten szívének szomorúságát. Itt tanulunk egy elvet. Isten nem fog tétlenül ülni és nézni szeretett népének eltávolodását, anélkül hogy közbelépne.

Gómer, Hóseás felesége egy fiút szült neki, akit Jezréelnek neveztek az izráeli trón ellen jövő ítélet jeleként, 1,4. Ez Izráelt Jéhu embertelen buzgalmára emlékezteti. Miközben helyesen cselekedett, és családfájában jutalmat nyert, szíve nem volt tiszta, 2Kir 10,29-31. Itt egy másik elv látható; az Úr megjutalmazza az engedelmességet, de mindig megítéli az indítékokat. „Jezréel" Izráel katonai erejének jövőbeli pusztulását vetíti előre.

Gómer további két gyermeket szült, de nem Hóseásnak, 1,6-8. Ezek a hűtlenség bizonyítékai voltak. Így az asszony élő példázattá lett Izráel Istentől való eltávolodásáról. Nevük Isten büntetését fejezi ki; 1,6.9. Meg fogja vonni irgalmát Izráeltől (megkímélve egy ideig Júdát, 1,6-7). Már nem nevezi magát Istenüknek. Folyamatos védelme és jelenléte nélkül maradnak, 1,9-10. Mégis megsokasodnak majd, egyesülnek és azonosulnak újra Istenükkel, 1,10-11. Nyomorúságában mindenki elhagyja; Isten még mindig beszél hozzá, 2,1-7. Arra törekszik, hogy visszanyerje őt a pusztai tapasztalaton keresztül, 2,14. Aztán a bánat völgyében (Akor) meg fogja tanulni, hogy van reménység, mert az Úr fenyítése nem rombolás, hanem nevelés, 2,14-15. Ő még szól a szívünkhöz, 2,14.

Izráel még fog éneket énekelni az Úrnak, 2,15. Hirdetni fogja az Úrral való szövetségi közösségét, 2,16-23. Amíg azonban az a nap el nem jön, elszigeteltségben félre van állítva Uralkodó, Üdvözítő, valamint az istennel való igaz szolgálat nélkül, 3,1-5. Mindez Isten dicsőséges „azutánja" után lesz, amikor az igazság békességes gyümölcse előtör. Keresni fogják az Urat, akit átszegeztek, Zak 12,10. Aztán a nemzet követni fogja az Urat és élvezni fogja az Úr kegyelmét „az utolsó napokban". Soha nem hagyja el az övéit.