AZ ÚR nem azért jött, hogy eltörölje a törvényt (Mt 5:17-19). Azért jött, hogy „betöltse". Vagyis meg akarja magyarázni igazi jelentését és a benne foglalt hallgatólagos következtetéseket; szavakon túl be akar hatolni szellemébe és alapelveibe. Vitája nem a törvénnyel van, hanem az írástudókkal és a farizeusokkal (Mt 5:20). Gondolkodjunk el az Úr három „kiemeléséről" a királyságba való bejutással kapcsolatosan. A belépéshez lényeges a bűnbánat (Mt 5:18,3), az újjászületés (Jn 3,5) és a helyes viselkedés (Mt 5:20). A 20. vers állapítja meg az egész beszéd témáját. Az írástudók teológiai tanítók voltak, akik évekig tanultak. A farizeusok istenfélő világi emberek voltak a társadalom különböző rétegeiből; csak a vezetőik voltak teológusok. Jézus három fajta igazságról beszélt: a teológusokéról, az istenfélő világi emberekéről és a tanítványaiéról. Először a szentírási igazságnak azzal a hamis értelmezésével foglalkozott, amelyet a teológusok képviseltek (21-48. v.). Ezt követte a farizeusok igazságával való szembeállása; kegyességük fő jellegzetessége az alamizsnálkodás, imádkozás és böjtölés volt (6,1-18). Végül feltárta azt az új igazságot, amelynek tanítványait kell jellemeznie (Mt 6:19-7:27).
Az Úr szellemi magyarázatot adott a törvényről (21-48. v.). Tekintélyét rendkívül erőteljesen nyilvánítja ki hatszoros kijelentésével: „Én pedig azt mondom néktek..." Kijelentett valamit a törvény mélyre hatoló igényeiről, amelyet a törvényeskedés csupán külső magatartásformára korlátozott. Jézus beszélt arról, hogyan viszonyuljon a tanítvány a testvéréhez (Mt 5:21-26)., a nőkhöz (Mt 5:27-30), a házassághoz (Mt 5:31-32), az igaz beszédhez (33-37. v.), az erőszakhoz (38-42. v.) és az ellenségéhez (43-48. v.). Figyelmeztette követőit, hogy ne gyűlöljék egymást (Mt 5:22; 1Jn 3,15), és tanácsot adott nekik, mit tegyenek akkor, ha ők adnak okot másoknak, hogy gyűlöljék őket. Figyeljük meg az „előbb" kifejezéseket a megsértett testvérrel való kibéküléssel (Mt 5:24), az Isten királyságának keresésével (Mt 6,33) és az ember saját szívének megítélésével (Mt 7,5) kapcsolatban. Jézus kíméletlen szigorúságot sürgetett mindennel szemben, ami kísértésnek bizonyult a testiességre (28-30. v.). Tilos a személyes esküvés, amely mentségül szolgálhatott a csalásra. Nem javasolta az ellenállást a személy elleni gonoszság kivédésére; a tanítvány veszteni tudással győzzön! Nincsen semmi dicséretre méltó vagy isteni jellemvonás abban, ha az ember a hozzá hasonlókat szereti.
Ha meg akarod tartani a
Ha meg akarod tartani a mózesi törvényeket (Tóra), akkor mindet meg kell tartanod (pl. Páska - fel kell menned minden évben Jeruzsálembe, a templomba...; Bárányt kell felszolgálni - nem csirkét. stb)
Hogyan kezdődnek a versek a hagyományoknál: „megmondatott” – ezt csak hallották
Amikor az írott mózesiről beszél: „meg van írva” – ezt olvasni lehet
Elővesz a mózesiből egy pcs-t, szembe állítja a hagyománnyal, a saját magyarázatával:
A mózesi csak egy külső megfelelést követelt meg. Isten pedig egy szívbéli hozzáállást.
Jézus Isten törvényéről takarítja el a rárakódott farizeusi-judaizmus hagyományait, így kiviláglik Isten eredeti elképzelése.
Kulcs vers:
Mt 5.20 Mondom nektek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképpen sem mentek be a mennyek országába.
Nem jutnak be a mennybe, ha a farizeusi-judaizmus "igazságát" tartják csak be.