Skip to main content

01.23 Csak Jézus egyedül

OLVASNIVALÓ: 
Máté 17,1-27

ISTEN MIND Jézus bemerítkezésekor, mind a megdicsőülés hegyén úgy nevezte meg Őt, hogy „szerelmes Fiam, akiben én gyönyörködöm" (3,17; 17,5). A Jordánnál az Atya megkülönböztette Őt a legrosszabb emberektől. A hegyen megkülönböztette a legjobb emberektől.

Az Úr mindenképpen nagyobb mind Mózesnél, mind Illésnél. Mindketten olyan próféták voltak, akik az Úr Igéjét mondták. De most Isten a „Fia által" beszél (Zsid 1,1-2). „Őt hallgassátok" - mondta (Mt 17,5). Mózes és Illés egyaránt a hegyek embere volt (a Sínaié és a Kármelé), de ezen a hegyen el kellett távozniuk, és egyedül hagyniuk minket, hogy „Jézust egyedül" lássuk.

Mind Mózes, mind Illés uralkodott a hatalmas vizeken. Mózesnek egy botra volt szüksége (2Móz 14,16), Illésnek pedig egy köpenyre (2Kir 2,8). Jézus is uralkodott a vizeken: neki elegendő volt a szava (8,26).

Mózes és Illés eltávozása ebből a világból egyaránt szokatlan volt, hogy többet ne mondjunk! Mózes egy hegyen halt meg a bűne miatt, amelyet elkövetett, és Isten volt a temetkezési vállalkozója. Illés közvetlenül a dicsőségbe távozott. Az Úr halála a kettő összefoglalása volt. Mózeshez hasonlóan hegyen halt meg (de a mi bűneinkért), és eltemetésének körülményeit Isten rendezte (Ézs 53,9). Illéshez hasonlóan „felvitetett a mennybe" (Lk 24,51).

Mózes egyszer, amikor sok problémával került szembe, azon a ponton volt, hogy feladja. Feladatát tekintve ezt mondta: „erőm felett van" (4Móz 11,14). Egy alkalommal Illés is nehéznek találta az utat, és így kiáltott: „elég" (1Kir 19,4). Az Úr az ellenállás olyan hullámaival találta magát szemben, amelyek ismeretlenek voltak mindegyik próféta számára, és Ő mégis haladt tovább, amíg azt nem mondhatta: „elvégeztetett" (Jn 19,30).

Mózes és Illés csak arra volt képes, hogy irányítsa és befolyásolja az emberek külső magatartását. De képtelenek voltak arra, hogy megváltoztassák az emberi szíveket. Következésképpen a nép legszókimondóbb ígéretei (2Móz 19,8) és vallomásai (1Kir 18,39) semmivé lettek. Jézus új szövetséget léptetett életbe saját vére által. Annak egyik tétele az, hogy az Ő törvénye a szívünkbe van beírva.

Péter hibázott, mert az Urat egy osztályba sorolta Mózessel és Illéssel (4-5. v.). Megtanulta a leckét. A megdicsőülés nyomán nála már csak „egyedül Jézusnak" volt helye (2Pt 1,16-18).