MILYEN JELENTŐS ennek az evangéliumnak az első megállapítása! Stílusában tárgyilagos, üzenetében egyenes, azonnal az Úr szolgajellegét hangsúlyozza a nemzetségtáblázat és a születési feljegyzés elhagyásával. Márk, hogy megmutassa, az a kezdet, amiről ő ír, nem a jó hírek legeleje, hallani lehet Malakiás próféciáján keresztül Jahveht beszélni tökéletes Szolgájához, és Ézsaiás annak kiáltó szaváról beszél, Aki eljön majd az elkészített úton (Mk 1,2-3.v.).
János kötelessége volt, akire a prófétai szó utal, hogy Urát bevezesse. Ő elégedett volt a követ és az útkészítő feladatával; hogy szava legyen annak, Akinek az út készült. Tudatában volt elhívatásának; ismerte küldetését; ismerte üzenetét. Felismerte a tekintélyt is, amit Isten neki adott. Mégis, ez a próféta, akiről az Úr azt mondta, hogy nem volt nála nagyobb (lásd: Lk 7,28), azt vallotta magáról, hogy méltatlan Urát szolgálni még a legalantasabb rabszolga minőségében is.
Márk ezután a Szolga felé fordul. Már elismerte, mint Isten Fiát (1. v.); Ő Úr (3. v,), az Erősebb (7. v.) és a Szerelmes (11. v.). Az isteni, sátáni és emberi figyelem Őrá összpontosult. A Szellem leszállt rá, azonosult vele isteni aktivitással (10. v). Az Atya elfogadta, szent tetszését kinyilvánítva (11. v.). Az ördög megtámadta (13. v.), hangsúlyozva ezzel tökéletes bűntelenségét (13. v.). A tanítványok elfogadták Őt elismerve Uruknak (20. v.).
Most gyors egymásutánban beszámoló következik három különleges csodáról, és egy összefoglaló sok másikról egyik szombatnap alkonyán. A démon kiűzésében az Úr hatalma nyilvánult meg az ördög felett (23-28. v.). A lázas beteg meggyógyításában a betegség feletti hatalmát bizonyította (29-31. v.). A leprás megtisztításában a tisztátalanság feletti hatalmát tapasztalták meg (40-42. v.).
Márk tehát világosan definiált szóképekben, nagy vonásokban leírta Isten tökéletes Szolgájának sokféle és változatos tevékenységét. Munkája hatásos volt. Elterjedt a híre, „és mentek hozzá mindenfelől" (45. v.).
Mk 1.1-20 Jézus Krisztus, az Isten Fia evangéliumának kezdete, 2 amint meg van írva Ézsaiás prófétánál: Íme, elküldöm az én követemet előtted, aki előkészíti a te utadat. 3 Kiáltó hangja szól a pusztában: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit! 4 Így jelent meg János, aki a pusztában keresztelt, és hirdette a megtérés keresztségét a bűnök bocsánatára. 5 Júdea egész környékének és Jeruzsálemnek a lakói is mind kimentek hozzá, megvallották bűneiket, és megkeresztelkedtek általa a Jordán vizében. 6 János pedig teveszőr ruhát és dereka körül bőrövet viselt, sáskát és erdei mézet evett, 7 és ezt hirdette: Utánam jön, aki erősebb nálam; és én arra sem vagyok méltó, hogy lehajolva sarujának szíját megoldjam. 8 Én vízzel keresztelek, de ő majd Szentlélekkel keresztel meg titeket. 9 Azokban a napokban történt, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és János megkeresztelte a Jordánban. 10 És amint kijött a vízből, látta, hogy a menny megnyílik, és a Lélek mint galamb leszáll reá. 11 És szózat hangzott a mennyből: Te vagy az én szeretett Fiam, akiben én gyönyörködöm. 12 A Lélek pedig azonnal elragadta őt a pusztába. 13 És a pusztában volt negyven napig, ahol a Sátán megkísértette, vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki. 14 Miután Jánost tömlöcbe vetették, Jézus Galileába ment, és hirdette az Isten evangéliumát. 15 Ezt mondta: Betelt az idő, elközelített az Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban! 16 Amikor a Galileai-tenger mellett járt, meglátta Simont és Andrást, annak testvérét, amint hálót vetettek a tengerbe, mert halászok voltak. 17 Így szólt hozzájuk Jézus: Kövessetek engem, és én emberhalászokká teszlek titeket! 18 És azonnal otthagyták hálóikat, és követték őt. 19 Amikor kissé továbbment, meglátta Jakabot, Zebedeus fiát és annak testvérét, Jánost, amint a hajóban hálóikat javítgatták. 20 Őket is azonnal hívta, ők pedig apjukat, Zebedeust a napszámosokkal a hajóban hagyva követték őt.
Lk 7.28 Mert mondom nektek, hogy az asszonytól születettek között egy sem nagyobb Keresztelő Jánosnál, de aki a legkisebb Isten országában, az is nagyobb nála.
Márk főként a rómaiaknak írja
Márk főként a rómaiaknak írja az evangéliumát. A rómaiknak a "szolga" tetszik. Márk evangéliumában a katonákra jellemző gyorsaság jellemző. Jézus életéből azokat mondja el, melyek érdekelhetik a római birodal embereit. (Ugyanígy Máté főként a zsidóknak "válogat" - így Jézust, mint zsidót mutatja be, aki Ábrahám, Jákób,...Dávid fia.)