Skip to main content
OLVASNIVALÓ: 
Márk 11,1-33

EZ a fejezet olyan eseményeket tartalmaz, amelyek három egymást követő napon történtek azon a rendkívül fontos héten, amely megnyílik előttünk. Az Úr bevonulását Jeruzsálembe minden evangélium feljegyezte (11. v.; Mt 21,1-11; Lk 19,29-44; Jn 15). A prófétai toll is megírta ezt (Zak 9,9). Ő, Aki beszélt tanítványainak az őt érő elutasításáról, rövid időre elnyerte az emberek üdvrivalgását. A diadalmas bevonulás nem a palotában végződött, mert királyságát nem a földön hozza létre egy eljövendő napig, hanem a templomban, ahol mindenen áthatoló szeme „mindent körülnézve" látta, hogy ott Isten dicsőségének csupán formális képviselte van jelen. Ezután a tizenkettővel együtt visszatért a betániai otthon szeretetébe.

Az ezt követő második napon két esemény történt; a fügefa megítélése (12-14); valamint a kereskedőknek és a pénzváltóknak az elűzése a templom közvetlen környékéről. Itt Isten törvényének elferdítését látjuk, amely bizonyos módon gondoskodott annak megvásárlásáról, ami az áldozathoz szükséges volt (5Móz 14,25-26). Az elhajlás tisztességtelenséghez és szentségtelenséghez vezetett, úgyhogy az imádság háza rablók barlangjává lett.

Az események folytatása a harmadik nap következett. A fügefa, amely elmulasztotta, hogy teljesítse gyümölcstermő funkcióját, kiszáradt. Az Úr alkalmat adott egy olyan szellemi tanulságra, amelynek ma személyes alkalmazásai lehetnek. Annak meghiúsulását, hogy az ember élete gyümölcstermő legyen, Istenbe vetetett hittel le lehet győzni. A belső függőség külső eredményesség eszközévé válhat. Az ilyen függőség imádság által nyilvánul meg, amely az engedelmes szellem feltételéhez van kötve.

A templomban az Urat kettős felelősségre vonás érte az ottani méltóságok részéről. Először hatalmának természetéről, aztán pedig annak eredetéről faggatták. Az Úr visszafordította a kérdést azzal, hogy Ő intézett kérdést hozzájuk János tekintélyének és tanításának eredetéről. Tudták, hogy annak forrása Istentől volt. Tudták azt is, hogy az mutatta be Isten Bárányát, aki most ott állt közöttük. De rossz néven vették hatalmát, és elutasították Őt. Szívük mélyén valószínűleg tudták a feleletet a kérdésükre.