EZ a fejezet valóban megörvendezteti a szívet. Jézussal a bűn okozta pusztítás közepette találkozunk. Hatalma teljes a pusztítás közepette. „A vakok szemeik világát veszik, a sánták járnak, a poklosok megtisztulnak, a siketek hallanak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek az evangélium prédikáltatik" (Lk 7,22. v.). Volt-e valaha a világon olyan orvosi rendelő, ahol a pácienseknek olyan csoportja volt látható, mint itt? Nem kell tapogatóznia többé a vaknak; nem kell sántikálnia a nyomoréknak; nincs számkivetettség a poklosnak; már nem csendes a világ a süketnek; élet van a halottnak, aki hallja az Ő szavát, és „jó hírek" szólnak a szegényeknek.
A százados elküldött az Úrért, hogy jöjjön el, és gyógyítsa meg a szolgáját (3. v.). A küldöttek megerősítették érdemes voltát (4-5. v.), és egyébként dicséretre méltó dolgok hangzottak el minden századosról, akik az Újszövetségben említve vannak (Mk 15,39; Lk 23,47; Csel 10,1-2; 27,43).
Ennek a római századosnak a nagyszerű hite, ahogyan saját parancsnoki hatalmát összemérte Jézus „csak szóval mondd" hatalmával (7. v.), alkalmat adott Krisztus bizonyságtételére: „ilyen hitet Izráelben sem találtam" (9. v.). A szolga, aki „beteg" volt (10. v.), meggyógyult.
Jézusról két esetben van megírva, hogy „elcsodálkozott"; egyszer honfitársainak hitetlenségén (Mk 6,6), és egyszer ennek a századosnak a hitén.
Ezt az esetet követően Jézus Nain mellett egy szomorú társasággal találkozott, akik egy özvegyasszony egyetlen fiának holttestét vitték ki (12. v.). Szíve szánalomra indult, és megérintve a koporsót, ezt mondta: „Ifjú, néked mondom, kelj föl" (14. v.), és az, aki halott volt, „felült,... és kezdett szólni" (15. v.).
János a börtönben (Mt 11,2) bizonytalan lett, hogy végül is eljött-e a Messiás, vagy sem. Jézus nem mondta János követeinek szavakkal, hogy Ő a Messiás, hanem azzal küldte vissza őket, hogy mondják el Jánosnak, „amiket láttatok és hallottatok" (22. v.). Cselekedete bizonyára elég bizonyíték volt ahhoz, hogy Jánost meggyőzze, hogy Ő az, akiről beszélt (Jn 1,15).
Amikor a küldöttek eltávoztak, Jézus beszélni kezdett előfutárának, Bemerítő Jánosnak a nagyságáról és az ő küldetésének fontosságáról.
Falánk és borívóLk 7,34 …
Lk 7,34 "Eljött az embernek Fia, a ki eszik és iszik, és ezt mondjátok: Ímé a falánk és borivó ember, a vámszedõk és bûnösök barátja."
törvénytelen kapcsolatból születettről mondták ezt: "falánk és borivó"
- ez is bizonyítja a "szűztől születést"
- Korán-ban is : Isa ibn Mariam (Jézus Mária fia) - csak akkor hívtak valakit az anyja nevén, ha nem volt ismert az apa
- Mk 6:3 - "Avagy nem ez-é az az ácsmester, Máriának a fia, Jakabnak, Józsénak, Júdásnak és Simonnak pedig testvére? És nincsenek-é itt közöttünk az õ nõtestvérei is? És megbotránkoznak vala õ benne. "