Skip to main content

04.12 Ura a mennyiségnek és ura a természeti törvénynek

OLVASNIVALÓ: 
János 6,1-21

EZ a szakasz két további jelet tartalmaz, amelyek az evangéliumban előfordulnak. A 2. fejezetben úgy láttuk Krisztust, mint a minőség Urát, míg itt, az ötezer ember megvendégelésével kapcsolatban Ő a mennyiség Ura (1-14. v.). A második jel, amikor Krisztus jár a tengeren, a természeti törvény Uraként mutatja Őt (15-21). Nagy sokaság követte Jézust és most azt akarta, hogy adjanak nekik valamit enni. Megkérdezte Filepet a dologról nagyon is pontosan tudva, hogy mit szándékozik tenni (6. v.). Nem volt szüksége Filep tanácsára, hanem Filepnek volt szüksége a próbára. Filepet a szükséglet roppant nagysága nyűgözte le, amikor a problémával foglalkozott. Sajnos, Krisztust kihagyta a számításából És mi? Andrásnak volt egy javaslata, de a készlet kicsi voltát hangsúlyozta. Filep számára ez a Mester és a sokaság közti döntés dolga volt. Melyik nagyobb? Ugyanakkor Andrásnál az volt a kérdés, hogy az Úr vagy a fiú. Hogy az Úr több mint elegendő volt a helyzet megoldásához, nyilvánvaló abban, hogy nemcsak megelégítette a sokaságot, hanem volt maradék is, amely ráadás volt a nagy társaság igényein túl. Krisztusban megelégedés és bőség van. Ezzel a csodával kapcsolatban az olvasó jól teszi, ha újra elolvassa a január 19-hez és 21-hez írtakat.

A csoda olyan hatással volt a népre, hogy elhatározták: az Urat királyukká teszik (15. v). Végül is milyen áldás lenne ez számukra! Ezért az Úr visszavonult egy hegyre. A napnak estéjén a tanítványok a Galileai-tóhoz mentek, és az volt a szándékuk, hogy áthajóznak Kapernaumba. Már sötét volt, és a tenger az erős szél miatt háborgott. Nagy erőfeszítéssel beeveztek a tavon, és akkor meglátták Jézust a tengeren járni (19. v.). Dicsősége feltárult a tenger hullámainak taposásában (Jób 9,8), és hogy a sötétségben látható volt (Zsolt 139,12). Mi is látjuk az Ő kegyelmét a hatalom és békesség szavaiban: „Én vagyok, ne féljetek!" A tanítványok küszködtek (18. v.), megrémültek (19. v.), de azután megnyugodtak (20. v.) Az Úr értük volt a hegyen, de most velük volt nehéz helyzetükben. Visszautasította a sokaság részéről felajánlott trónt, de bebizonyította övéinek, hogy valóban Király - uralkodó a szél, a sötétség és a tenger felett. Számodra is mindezt jelenti?