Skip to main content

04.14 Soha ember úgy nem szólott, mint ez az ember

OLVASNIVALÓ: 
János 7,1-53

EZ a fejezet úgy mutatja Krisztust, mint Aki az emberek különböző csoportjaihoz beszél.

Testvéreihez, ők azt tanácsolták az Úrnak, hogy menjen fel a sátoros ünnepre, hogy megmutassa magát az embereknek. Jézus azonban nem ment velük, ezt mondva: „Az én időm még nincs itt; a ti időtök pedig mindig készen van" (6. v.). Természetesen, Ő sokkal jobban ismerte a követendő eljárást, mint testvérei. Mindig az Ő kegyelmére van szükségünk, hogy helyesen cselekedjünk családunk tagjaival szemben, különösen, ha úgy találjuk, hogy hitetlenek vannak közöttük.

A zsidókhoz. Az Úr ezt követően felment egyedül az ünnepre. Amikor az ünnep a közepe felé járt, felment a templomba és tanított. A zsidók csodálkoztak azon, ahogyan beszélt, minthogy sohasem tanult a rabbik iskoláiban. Az Úr ezt mondta: „Az én tudományom nem az enyém, hanem azé, aki küldött engem. Ha valaki cselekedni akarja az ő akaratát, megismerheti e tudományról, vajon Istentől van-e, vagy én magamtól szólok?" (16-17. v.). Ahogyan csodáljuk az Urat, el kell jutnunk a bámulattól az imádatig!

A sokasághoz. Az Úr kihívást intézett hozzájuk szombatnapi gyógyítását illetően. De ha körülmetélést lehetett szombatnapon végezni, miért nem lehetett teljes gyógyítást, melyet az Úr hajtott végre? Levonta az alábbi következtetést: „Ne ítéljetek a látszat után, hanem igaz ítélettel ítéljetek" (24. v.). A valóságot nélkülöző vallást nem lehet összekeverni a szereteten keresztül kifejezett igazsággal.

Krisztus további figyelemre méltó szavait tartalmazza a 28-29., 33-34. vers. Különösen jegyezzük meg az utolsó napon, az ünnep nagy napján mondott szavait a 37-38. versben (a 39. versben lévő fontos magyarázattal együtt).

Meghasonlás támadt Őmiatta a nép között, és mindig ez a helyzet. A szolgák ejtették ki azokat a jellemző szavakat, amelyeket mai címünknek használtunk, amikor visszatértek a főpaphoz és a farizeusokhoz (46. v ). Ekkor Nikodémus felállt Krisztus védelmére. Később kifejezte Krisztus iránti odaadását is (19,39). Az Úr nagyrabecsülése eredményezze nálunk is ugyanazt, mint Nikodémusnál; védelmezzük Igéjének érvényességét, és fejezzük ki neki hálánkat a kereszt elszenvedéséért.

Jn 7. 28 Jézus pedig a templomban tanítva így kiáltott: Ti ismertek engem, és azt is tudjátok, honnan való vagyok, de én nem magamtól jöttem, hanem az küldött engem, aki igaz, akit ti nem ismertek. 29 Én azonban ismerem őt, mert tőle vagyok, és ő küldött engem.
Jn 7. 33 Ekkor azt mondta nekik Jézus: Még egy kevés ideig veletek vagyok, de majd elmegyek ahhoz, aki elküldött engem. 34 Kerestek majd engem, de nem találtok meg, mert ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek.
Jn 7. 39 Ezt pedig a Lélekről mondta, akit kapnak majd a benne hívők, mert még nem adatott a Szentlélek, mivelhogy Jézus még nem dicsőült meg.