Skip to main content

04.27 A Szent Szellem és a világ

OLVASNIVALÓ: 
János 16,1-11

A VILÁG gyűlölködése, valamint a Szent Szellem segítsége a bizonyságtételben, amelyre általánosan utalt az utolsó fejezet, ebben a szakaszban részletesebben ki van fejtve. A tanítványok üldözése a zsinagógákból történő kizárástól és a gyűlölködéstől kezdve egészen megölésükig terjedhet. Ami ennél is rosszabb, ezt a fanatizmust úgy tekintik majd, mint Isten szolgálatát, és mindenki nyíltan végezheti (2. v.). Távolról sem Isten iránti odaadás volt ez a cselekedet, ahogyan ezek a vakbuzgók feltételezték; buzgalmuk csak az Atyával kapcsolatos tudatlanságukat leplezte le, ahogyan Ő kijelentette, Aki a Fiú volt (3. v.). Az az ismétlődő kifejezés, hogy „ezeket beszéltem néktek", jelzi azokat az eszközöket, amelyek által az Úr előre felkészítette az övéit azokra a megpróbáltatásokra, amelyekkel majd szembekerülnek. A tanítványoknál a megbotránkozás legvalószínűbb oka (1. v.) az lesz, hogy honfitársaik elutasítják bizonyságtételüket arra vonatkozóan, ami nemzeti reménységük beteljesülése volt.

A tanítványok, szomorúsággal eltelve nem fogták fel azokat az előnyöket, amelyek az Úr távozásából fognak származni, és arra sem gondoltak, hogy eltávozása mit jelent majd neki. Következésképpen nem kérdezték, hogy „hová mégy?". Neki mélyebb fájdalmat kellett elviselnie, mint nekik, mielőtt bejuthatott dicsőségébe (5-6. v.). Mennybemenetele volt az eszköze a Szellem eljövetelének (7. v.), Aki majd meggyőzi a hitetlen világot. A meggyőzés megvilágítással, a bizonyítékok előtárásával és megítéléssel történik majd. A Szellem meggyőzése három dologra vonatkozik: bűnre, igazságra és ítéletre. A Szellem azt folytatja, amit Jézus kezdett el, csak nagyobb kiterjedésben: „a világot" fogja meggyőzni (8. v); bűn tekintetében (lásd: 3,21; 8,9; 15,22-24); igazság tekintetében (7,18; 8,46); ítélet tekintetében (12,31). A bűn az elbukott természetre mutat, és annak bizonyítéka a hitetlenség (9. v.). Igazság a természeti emberben nem található (Róm 3,10), csak Krisztusban, amelynek bizonyítéka a mennybemenetel (Jn 16,10). Az ítélet a bűn elkerülhetetlen következménye, alternatívája az igazságnak, amelynek bizonyítéka a Sátán veresége a keresztnél (11. v.). A Szellem munkája az, hogy valakit olyan ismeretre juttat, hogy az ítélet elkerüléséhez Isten igazságával kell rendelkeznie hit által, nem olyannal, amelyet a törvény iránti engedelmesség eredményez. A Szellem munkájának hatásos példája látható a Csel 2,37-47-ben.

Jn 3. 21 Aki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy tetteiről kiderüljön, hogy azok Isten szerint való cselekedetek.
Jn 8. 9 Azok pedig ezt hallva, egymás után kimentek, kezdve a vénekkel; egyedül Jézus maradt ott és az asszony középen állva.
Jn 15. 22 Ha nem jöttem volna, és nem beszéltem volna velük, nem volna bűnük, most azonban nincs mentség bűneikre. 23 Aki engem gyűlöl, az én Atyámat is gyűlöli. 24 Ha nem tettem volna közöttük azokat a cselekedeteket, amelyeket senki más nem tett, nem volna bűnük, most azonban láttak, és mégis meggyűlöltek engem is, és az én Atyámat is,
Jn 7. 18 Aki magától szól, az a saját dicsőségét keresi; aki annak dicsőségét keresi, aki őt elküldte, az igaz, és abban nincs hamisság.
Jn 8. 46 Közületek ki vádol engem bűnnel? Ha pedig az igazságot szólom, miért nem hisztek nekem?
Jn 12. 31 Most történik e világ elítélése, most vettetik ki e világ fejedelme.
Róm 3. 10 amint meg van írva: Nincs egy igaz sem,
Jn 16. 10 igazság tekintetében, hogy én az Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem,