PÁL HELYREIGAZÍTÓ levelét bátorító szavakkal kezdi. Mennyire hasonlít Urához, dicséretet mondva a helytelenítés előtt; vö.: Jel 2-3. Négy dologról ír.
A hívők helyzete, 4-9. v. Itt is a hálaadás bőségét látjuk. Figyeljük meg a jó dolgok csoportját: „mindenben meggazdagodtatok"; „ajándék nélkül nem szűkölködtök"; „meg is erősít titeket mindvégig feddhetetlenségben"; „elhívott titeket az ő Fiával... való közösségre". Megfigyelhetjük, hogy ezeket az áldásokat Isten kegyelme juttatta (4. v.) és hűsége biztosította (9. v.) nekik.
A hívők összhangja, 10-16. v. Ezzel törődni kell. Az ilyen közösségre való elhívatás a tagok közötti egységet igényli. Ennek az egységnek kifejezésre kell jutnia cselekedetben és magatartásban (10. v.) széthúzás nélkül (12. v.). Ahol a viszálykodás bőviben található, az megosztott Krisztusról és túlértékelt vezetőről árulkodik (13-16. v.).
A hívők közössége, 17-25. v. Ez határozott, hangsúlyos üzenet. Ez az üzenet csak ott lesz hatásos, ahol összhang uralkodik. Pál célja mindig „az evangélium hirdetése" volt. Hát a miénk? Témája mindig a megfeszített Krisztus jó híreiből állt - a keresztről való beszédből. Stílusa nem a világi bölcsesség intellektuális alkalmazása volt, mert az ilyesmi semmivé lesz (17. v.), és nem nyeri el Isten tetszését (19-20. v.). Lényege Isten ereje, amely üdvözít és megtart (18. v.).
A hívők elhívatása, 26-31. v. Ez olyan irgalom, amelyre emlékezni kell. Egyáltalán nem világi. Figyeljük meg magát az elhívást: „az igehirdetés (vagyis a hirdetett dolog) bolondsága által" (21. v.); a teljes megvalósulást „az Isten bolondsága" hozta létre (25. v.). Mennyire ellentétes ez az emberek útjaival! Igaz, hogy Isten útjai nem a mi útjaink. Elhívásunk sohasem nagyságunk alapján történt (29. v.), hanem egyedül az isteni kegyelem alapján. Az üdvözlésben, mint minden másban, Isten lesz mindig „minden mindenekben". Ha elhívatásunk irgalma megragadja a szívet, és Krisztus általi szellemi helyzetünk megremegteti a lelket, akkor az összhang megvalósul, és az üzenet hirdetése megtörténik.
Tanulság. Csodáljuk gazdagságunkat, munkáljuk egységünket, tegyünk bizonyságot hűségünkről, és imádjuk az Ő irgalmasságát!