Skip to main content
OLVASNIVALÓ: 
Zsidók 8,1-13

MOST ÚGY gondolunk Urunkra, mint az igazi szent sátor Szolgájára (1-5. v.), és egy jobb szövetség közbenjárójára (6-13. v.).

Miután emberek közül kiválasztott és Isten által odarendelt volt (5. v.), most valahol hivatalban kell lennie (8,1-2), és szükséges, hogy legyen valamije, amit áldozatul vigyen (8,3-5). Földi papok a törvény szerint ajánlanak fel ajándékokat, és mennyei dolgok másolatában és árnyékában szolgálnak. A mi Főpapunk az igazi szent sátor Szolgája, amelynek mintáját Mózes látta (2-5. v.). Miután egyszer feláldozta Ónmagát, most ennek az áldozatnak örök értékében van Isten jelenlétében. Ez ismét egyedülállóvá teszi szolgálatát, mert ülve (1. v.) szolgál (2. v.). Ülő papról még nem hallottunk, de most egy Ember ül ott, mint Pap, ahol angyal sohasem ült (1,13). Ez tehát a fő dolog (1. v.); a Főpap, Aki a miénk, a szégyenfáról jött Ember, most a Felség királyi székén ül a mennyekben. Egyszer s mindenkorra szóló áldozatának teljes, örökkévaló hatóerejében elhomályosította Áront.

Ő egy jobb szövetség közbenjárója is, amely jobb ígéreteken alapul (6. v.). Az első szövetség Isten és az atyák közti szerződés volt; annak ígéretei a megtartás feltételeitől függtek, de az atyák nem tartották meg azokat a feltételeket, noha Isten kézen fogva vezette őket (9. v.). Az új szövetséget nem úgy kötötték az emberrel, mint a 9. versben; azt Isten adja az elméjükbe és a szívükbe. Isten vállal magára minden kötelezettséget, annak feltételei tehát nem azok, hogy „neked kell", mint az első szövetségnél, hanem hogy „én teszem“ (10-12. v.). Ez jobb szövetség! Mik a jobb ígéretek? Isten törvényeit belehelyezi megújult elméjükbe, hogy ismerjék és megtegyék, ami be van írva megtisztult szívükbe, hogy szeressék is azokat; az ígéretek azon nyugszanak, ami maga Isten lesz majd népe számára (10. v.). Mindenki maga fogja megismerni az Urat (11. v.) a Szellem felkenése folytán. Isten megkegyelmez álnokságaiknak, és soha többé meg nem emlékezik bűneikről és gonoszságaikról (12. v.). Urunk, mint ennek a jobb szövetségnek a közbenjárója, azért él, hogy az ember hasznára fordítsa a jobb ígéreteket. Az első szövetség most már elavulttá vált; Mózes elhomályosult. Amíg ez a fejezet Izráelt teszi a kedvezményezetté, a 10. fejezetben azt fogjuk látni, hogy mi már most élvezzük a jobb ígéreteket.