Skip to main content

11.15 Sötét helyen világító szövétnek

OLVASNIVALÓ: 
2Péter 1,12-21

HA AZ ERŐSÍTÉS biztosítja az olvasónak a szellemi felkészültséget az eljövendő csatához, akkor az olvasás élesíti szellemi felfogóképességét. A Szentírásra, és különösen a próféciákra figyeljenek (19. v.), mert először is ragyogni fognak, mint lámpások a sötét helyen (vö.: Zsolt 119,105), ami nélkülözhetetlenné teszi őket sötét napokban; másodszor, mert azok az írójukban lakó Szent Szellem ihletéséből származnak, és nem Isten üzenetének emberek általi egyéni értelmezései. Ezek tehát hatásos fegyverek a hamis tanítás elleni harcban (Ef 6,17). Pál ihletett írásait igyekeztek félremagyarázni a hamis tanítók; elővették a nehéz igehelyeket, csűrték-csavarták azokat, és hasonlóan valamilyen kínpadra vont szegény áldozathoz, arra törekedtek, hogy azt mondják, amit ők hallani akarnak. Ez a hamis tanító ismertető jele: nem tudja megcáfolni a Szentírás világos tanítását, ezért elferdíti a nehéz igeszakaszokat, hogy megpróbálhassa azokkal saját érveit alátámasztani. A Szentírás erre előre figyelmeztetett, ezért előre fel kell fegyverkezni az ilyenek ellen (2Pt 3,17).

Péternek nem volt elég, hogy hallották, amit korábban mondania kellett; valóban az volt a szándéka, hogy továbbra is emlékezteti őket ezekre a dolgokra, ezért leírja azokat, hogy emlékeztetői fennmaradjanak az ő közelgő távozása után is. Péter nagy örömmel tanította ezeket a dolgokat, mert nem „mesterkélt mesék" voltak, Péter ugyanis szemtanúja volt az Ő fenségének, annak a fenségnek, amely az Úr Jézusban volt látható, aki az isteni helyeslést kapta: „Ez az én szerelmes Fiam, akiben én gyönyörködöm" (Mt 17,5). Péter ismerte ennek a csodálatos pillanatnak összes körülményét és azt akarta, hogy senki se felejtse el annak igazságát. Az olvasókat ügyes emberek fogják megtámadni, és ők nem tudnak olyan saját tapasztalatokra hivatkozni, mint Péter, de vannak (írott) próféciák, amelyeket mindeddig sohasem tudtak megcáfolni. Valóban, amennyiben ezek már beteljesedtek, abszolút helyesnek bizonyultak, és még bizonyosabbak lettek az olvasók számára. Ezek vezérfonalként, fegyverként és vigasztalásul szolgálnak a harc megvívásáig, míg fel nem virrad a nappal, amikor a sötétség örökre eltűnik. Ahogyan később Júdás mutatott rá, az Ószövetség életbevágó igazságot jelent a hívő embernek még ma is.

Zsolt 119. 105 Igéd mécses a lábam előtt, és ösvényem világossága.
Ef 6. 17 Az üdvösség sisakját is vegyétek fel és a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.
2Pt 3. 17 Ti azért, szeretteim, mivel előre tudjátok ezt, vigyázzatok, nehogy a gonoszok tévelygései magukkal sodorjanak, és a saját erősségetekből kiessetek,