Skip to main content

11.19 Az igazi közösség

OLVASNIVALÓ: 
1János 1,1-10

MA OLYAN rohanó és gondokkal teli világban élünk, hogy az emberek elfordultak a dombok, völgyek és folyók nyújtotta lelki nyugalom felé - a természeti békesség helyszínei felé, amelyek helyreállíthatják számukra azt a lelki nyugalmat, amely tönkrement a napi élet feszültségei és gondjai következtében. A hívő ember számára János ad egy receptet, amely magasztosabb, mégis alapvető ehhez a szellemi jóléthez. A legegyszerűbb szavakkal mondja, hogy hallottuk, láttuk, szemléltük és megtapintottuk az élet Igéjét. Pál hirdeti: „A hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által" (Róm 10,17), a zsoltáríró pedig azt mondja a boldog emberről: „...az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal" (Zsolt 1,2). Bonar írja továbbá: „Itt, Ó, Uram, látlak szemtől szembe; itt a hit megérinthet és megragadhat láthatatlan dolgokat."

Amit János az élet Igéjéről tanított, ma is érvényes számunkra. Hallgathatjuk az élet Igéjét a Szent Szellem közvetítésével, azt a világosságot, amely lényegében Isten. Hit által láthatjuk Isten dicsőségét a Jézus Krisztus arcán (2Kor 4,6). Szemlélhetjük ezt a dicsőséget, amíg ugyancsak a zsoltáríróval mondhatjuk: „Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak szépségét, és gyönyörködhessem az ő templomában" (Zsolt 27,4). A miénk a legáldottabb helyzet, mert „az egyszülött Fiú, aki az Atya kebeléből van, az jelentette ki őt" (Jn 1,18).

János, hirdetve azt a jót, amely ővele történt saját tapasztalata alapján, most minden hívőnek kívánja, hogy része legyen benne. „Közösségünk az Atyával és az ő Fiával, a Jézus Krisztussal" van - mondja. Ez igazi közösség!

A világosság és igazság elválaszthatatlan; a bűn és a sötétség kéz a kézben járnak: ezért eljutottunk oda, hogy meglássuk az Ő makulátlan szentségét, amely mellett a bűn legcsekélyebb foltja is szembetűnő, és el kell tisztítani, ha ezt a közösséget fenn akarjuk tartani. Látjuk a gondoskodást is a megtisztításról, és a bűn megváltásának szükségességét, ha azt el akarjuk nyerni. Végül megmutatja azokat a feltételeket, amelyek alapján az gyarapszik, valamint az okokat, amelyek miatt elveszhet. Bárcsak megtanulnánk élvezni ezt az igazi közösséget!