Skip to main content

02.21 Megelégedve

„Én a saját népem körében lakom." 2Királyok 4,13

Egy Sunémben élő jómódú asszony vendégül látta Elizeust, valahányszor a próféta arra járt. Végül megbeszélte férjével, hogy építsenek egy külön szobát a próféta számára, hogy legyen saját helyisége, amikor náluk megpihen. Vendéglátójának nagylelkűségét mintegy elismerve, Elizeus megkérdezte, mit tehetne érte - talán miben lehetne ő is segítségére valamilyen ügyben a királynál vagy a hadsereg parancsnokánál? Az asszony egyszerű válasza az volt: „Én saját népem körében lakom." Más szavakkal: „Teljesen meg vagyok elégedve életemmel. Szeretem azokat az egyszerű embereket, akik között élek. Nem vágyom a »felső tízezer« társaságára. Számomra nem elérendő cél a híres emberekkel való érintkezés."

Bölcs volt ez az asszony! Azoknak, akik nem nyugosznak addig, amíg a híresek, a gazdagok és az arisztokraták társaságába be nem kerülnek, gyakran meg kell tanulniuk, hogy az igazán értékes emberek a földön sohasem azok, akik az újságok első oldalán, ill. azok pletykarovatában szerepelnek.

Volt már néhány kapcsolatom az evangéliumi világ nagy neveivel, de meg kell vallanom, hogy többnyire kiábrándító tapasztalatokat szereztem. És minél inkább éltem meg személyesen azt, amivel kapcsolatban a keresztyén sajtó nagy felhajtást csinál, annál jobban elveszítettem az illúziómat. Ha választhatok, szívesebben vagyok közösségben az egyszerű, alázatos, istenfélő és megbízható polgárokkal, akiknek e világban nincs ismert nevük, a mennyben azonban ismerik őket.

Ugyanezt az érzést tükrözi vissza A.W. Tozer, amikor ezt írja: „Én a Krisztus követőket keresem. Találkoztam komikusokkal, vásári kikiáltókkal, megismerkedtem alapítókkal, akik az épület homlokzatára íratták fel nevüket, hogy az emberek tudják, ki alapította azt. Találkoztam megtért cowboyokkal, akik nem voltak igazán megtértek. Találkoztam mindenféle, az USA-ban és Kanadában, egészen különböző és különleges keresztyénekkel, szívem azonban mindig a Krisztus követőket kereste. Azokkal szerettem megismerkedni, akik az Úr Jézus Krisztust tükrözték vissza... Amire ugyanis valóban vágyunk és vágynunk is kell, az a mi Urunk Istenünk szépsége az emberekben. Egyetlen megnyerő és vonzó szent többet ér, mint sok reklámszakember, keresztyén mesterkedő és vallásos mérnök."

Hasonló gondolatai vannak Charles Simeonnak: „Kezdettől fogva mindmáig arra törekedtem..., hogy a föld szentjeivel és dicsőségeseivel legyek kapcsolatban; mindegyikük teljes erejével azon fáradozott, hogy felém jóságosságot tanúsítson az Úrért."