"Atyám, vétkeztem..." Lukács 15,21
Az apa csak akkor szaladt a tékozló fiú elébe, és csak akkor borult a nyakába és csókolta meg, amikor az bűnbánó szívvel hazatért. Nem lett volna helyes bocsánattal ajándékozni meg őt anélkül, hogy előzőleg igaz bűnbánatot mutatott volna. A bibliai alapelv így hangzik: „...ha megbánja, bocsáss meg neki" (Lk 17,3).
A példázat nem szól arról, hogy az apa támogatta volna tékozló fiát mindaddig, amíg a messzi országban élt. Ha ezt tette volna, ezzel csak akadályozta volna Isten munkáját lázadó fia életében. Az Úr célja az volt, hogy a lázadó fiút eljuttassa egészen a disznók vályújáig. Tudta, hogy a tékozló fiúnak teljesen csődbe kell jutnia, hogy nem fog föltekinteni mindaddig, amíg mélyen el nem merül a mocsokban.
Minél hamarabb jut el a tévelygő ember a disznók eledeléhez, annál hamarább kész arra, hogy megadja magát.
Ez talán a legnehezebb dolog, különösen az édesanyák számára. Természetünknél fogva hajlamosak vagyunk arra, hogy lázadozó fiainkat és leányainkat kiszabadítsuk mindazokból a szükséghelyzetekből, amelyekbe az Úr beleengedi őket. De ha ezt teszik a szülők, akkor hátráltatják az Úr művét, és csak meghosszabbítják gyermekük szenvedését.
Spurgeon mondta egyszer: „Az eltévelyedettekkel szemben való igazi szeretet nem abban nyilvánul meg, hogy testvériesülünk velük a tévelygésükben, hanem abban, hogy az Úr Jézushoz mindenekben hűségesek maradjunk."
Nem igazi szeretet az, amely megértést mutat a bűnös ember gonoszságával szemben.
Az igazi szeretet az Úrnak ajánlja az illetőt, és így imádkozik: „Uram, hozd vissza őt, kerüljön, amibe kerül."
Dávid életében akkor követte el az egyik legnagyobb hibát, amikor Absolont visszahozatta anélkül, hogy az a bűnbánatnak a legcsekélyebb jelét is mutatta volna. Röviddel ezután Absolon meglopta a nép szívét, és összeesküvést szervezett apja ellen. Végül kiűzte apját Jeruzsálemből, és magát emelte királynak helyette. Dávid azonban - még akkor is, amikor fia sereggel vonult ellene, hogy apját megsemmisítse - megparancsolta embereinek, hogy kíméljék Absolon életét. Jóáb azonban megölte Absolont.
Ha a szülők készek arra, hogy elhordozzák a szenvedést, amikor látják, hogy fiukat vagy lányukat Isten egy disznóólban folytatott életig engedi lezülleni, ezzel sokszor egy még nagyobb szenvedést segítenek neki elkerülni.
Lk.17. 3 Vigyázzatok magatokra! Ha vétkezik a testvéred, dorgáld meg, és ha megtér, bocsáss meg neki.