„Átvettem mindent és bővölködöm: el vagyok látva, miután megkaptam Epafroditosztól, ami tőletek jött, olyan kellemes illatként és kedves áldozatként, amely tetszik Istennek." Filippi 4,18
Pál filippiekhez írott levele tulajdonképpen nyugtázása azoknak az adományoknak, amelyeket a filippibeli hívőktől kapott, és köszönetmondás értük. Valószínű, hogy pénzadományról volt szó. A bámulatos csak az, ahogy az apostol ezt az adományt dicséri. Kellemes illatnak és kedves, Istennek tetsző áldozatnak nevezi. Hasonló kifejezést használ az Efézus 5,2-ben arra, hogy leírja Krisztus nagy ajándékát azzal, hogy feláldozta magát a Golgotán. Ott ezt írja: „...áldozati ajándékul, az Istennek kedves illatként." Szinte eláll a lélegzetünk, ha arra gondolunk, hogy az Úr szolgájának adott adományt a Biblia hasonló szavakkal írja le, mint amilyenekkel Isten ajándékát dicsőíti.
J. H. Jowett (1864-1923, angol prédikátor, egy ideig New Yorkban, majd Campbell Morgan utóda a Westminster Chapelben) nagyon találóan így ír erről: „Mily nagy hordereje is lehet egy látszólag helyhez és időhöz kötött jóságos cselekedetnek! Azt gondoltuk, hogy segítünk egy szegénynek, valójában pedig magával a Királlyal találkoztunk. Azt gondoltuk, hogy a jó illat csak jelentéktelen környékre korlátozódik, és lám, a kedves illat betölti az egész világmindenséget. Azt hittük, hogy csak Pállal van dolgunk, és megállapítjuk, Pál Urát és Megváltóját szolgáltuk." Ha megértjük a keresztyén adakozás valódi szellemi természetét és messzeható befolyását, akkor egyszer s mindenkorra megszabadulunk a kényszeredetten történő adakozástól. De egyszer s mindenkorra immunisak vagyunk a hivatásos „adományfelhajtók" trükkjeivel szemben, akik hízelkedéssel és színpadias módszerekkel igyekeznek minél többet kisajtolni a hívőkből. Az adakozás a papi szolgálat egyik formája, nem pedig törvény által előírt kötelesség. Adunk, mert szeretünk, és szeretünk adni.
Annak az igazságnak, hogy az én csekély adományom illata betölti a nagy Isten tróntermét, a világmindenséget, alázatos imádásra és jókedvű adakozásra kell indítania engem. Az adományom eszköz lehet arra, hogy közvetlenül és személyesen Jézus Krisztusnak adjak valamit, éppúgy, mintha Ő test szerint jelen volna.