Skip to main content

05.11 Kényelem vagy jellem

„Gondtalan élt Móáb ifjúsága óta, és pihent, mint seprőn a bor. Nem öntötték át egyik edényből a másikba, nem kellett fogságba sem mennie. Ezért maradt meg zamata, illata sem változott meg." Jeremiás 48,11

Jeremiás a borkészítés területéről veszi a példát, hogy általa megtanítson: a kényelmes élet nem vezet erős jellemhez.

Amikor a bor a tömlőkben vagy a hordókban forr, akkor a seprő lerakódik az edény fenekére. Ha a bort ebben az állapotában hagyjuk, élvezhetetlen lesz. Ezért a pincemesternek át kell öntenie egy másik edénybe, hogy a seprőt tisztátalanságaival együtt eltávolítsa belőle. E folyamat által nyer a bor erőt, aromát, színt és különleges zamatot.

Móáb zavartalan kényelemben élt. Nem kellett elszenvednie olyan fájdalmas élményeket, mint fogság és száműzetés. Sikerrel elszigetelte magát nehézségektől, próbatételektől és nélkülözésektől. Ennek következtében élete áporodott, ízetlen lett. Nem volt aromája, fűszere.

Ami a borra érvényes, természetesen ránk is érvényes. Szükségünk van bajokra, ellenállásra, nehézségekre, hogy megszabaduljunk tisztátalanságainktól, és teret adjunk a Krisztussal teljes élet jellemvonásainak.

Természetes hajlandóságunk, hogy minden olyan dolog ellen védekezzünk, ami valamiképpen zavarhat bennünket. Szüntelenül arra törekszünk, hogy kényelmes fészket rendezzünk be magunknak.

Isten akarata azonban számunkra az, hogy életünk olykor válságban legyen, amely a Tőle való állandó függőséghez vezet. Szüntelenül felzavar bennünket a fészkünkből.

Howard Taylor felesége mondja el Hudson Taylorról írt életrajzában: „Ennek az életnek, amely áldássá lett mindenütt a világban, egész sajátos folyamaton kellett végigmennie (tehát máson, mint a kényelmes seprőn nyugvás), beleértve a kiürítést és az áttöltetést egyik edényből a másikba, amely oly fájdalmas a régi természet számára, de amely által megtisztulunk."

Ha tisztán látjuk, hogy az „isteni pincemester" mit akar munkálni életünkben, akkor ez megóv bennünket a felháborodástól és lázadástól, és megtanít alázatra és engedelmességre. Megtanuljuk elmondani:

Fogadd el Isten szuverén hatalmát minden döntésben életed fölött, és álmélkodva ismered föl útját, hogy mindenen mily bölcsen őrködött: Minden gondolatnál magasabbak az ő áldott tanácsvégzései, ha elvégezte munkáját rajtad, eltűnnek majd szíved félelmei!