Skip to main content

05.30 Fiú és Atya!

„És senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya." Máté 11,27

Az Úr Jézus személyéhez mélységes titok kapcsolódik. E titok egyik része az abszolút Istenség és a teljes emberi mivolt összekapcsolódása egy személyben. Így felvetődik például az a kérdés: hogyan lehetnek valakinek Isten tulajdonságaival egy időben a véges ember korlátai. Egyetlen ember sincs, aki megérthetné Krisztus személyét. Csak az Atya Isten érti Őt.

A keresztyénséget próbára tevő legkárosabb tévtanítások e tárgy körül forogtak. Voltak, akik figyelmen kívül hagyva saját korlátozott voltukat, olyasmivel foglalkoztak, amit egyszerűen nem tudtak fölfogni. Voltak, akik túlságosan kihangsúlyozták Urunk istenségét, embervoltával szemben. Mások viszont akkora hangsúlyt helyeztek embervoltára, hogy ezáltal sértették istenségét.

William Kelly írja: „Az a pont, ahol a tévelygés belopakodik, az az Isten Fiának emberré létele; mert az Úr Jézus összetett természete teszi világossá minden más személy teljes csődjét. Kétségkívül vannak olyan emberek, akik isteni dicsőségét egyenesen tagadják. De van egy ennél sokkal rafináltabb mód is, amellyel az Úr Jézust lealacsonyítják. Bár elismerik Őt Istennek, oly módon keverik embermivoltát Istenségével, hogy ezzel semlegesítik személyének tanúságtételét. Így hamarosan zavart támasztanak, és oly módon állítják előtérbe mindazt, ami Őt mint embert velünk, emberekkel összeköti, hogy ezzel meghamisítják mindazt, ami benne Istennel közös. Csupán egyetlen védelem a lélek számára ezekkel a dolgokkal szemben az, hogy sohasem merészkedünk behatolni ebbe a titokba, és még vitázni sem merünk róla, mivel ez azzal a veszéllyel jár, hogy emberi ostobasággal szent talajra hatolunk be. Ezen a talajon ne legyünk mások, mint imádók. Ha erről elfeledkezik a lélek, hamarosan megállapítja, hogy Isten már nem jár vele - hogy Ő azt, aki a maga teljes vakmerőségében az Úr Jézusról beszélni mer, saját ostobaságában szégyeníti meg. Csak a Szent Szellem által érthetjük meg mindazt, amit az Egyszülöttel kapcsolatban kijelentett."

Az Úrnak egyik hűséges szolgája adta egyszer tanítványainak azt a tanácsot, hogy szigorúan tartsák magukat a Szentírás szövegéhez, ha Urunk kettős természetéről szólnak. Ha belevisszük ebbe saját eszméinket és spekulációinkat, azzal tévelygések lopódznak be.

Senki sem ismeri Őt igazán, az egyszülött Fiút, csak az Atyja! Dicsőségének magasztos titka gondolkodásunkat túlhaladja. Szent érthetetlenség: Fiú és Atya!