„Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban." Galata 3,28
A vers kulcsszavai: „Krisztus Jézusban". Ez leírja helyzetünket, azaz, hogy mik vagyunk Isten szemében. Itt nem a mindennapi életünkről van szó, tehát nem arról, hogy mik vagyunk önmagunkban, vagy abban a társadalomban, amelyben élünk.
Ez a vers tehát azt mondja, hogy Isten előtt nincsen sem zsidó, sem görög. Mind a hívő zsidó, mind a hívő pogány Krisztus Jézusban van, és ezért Isten színe előtt mindketten a teljes kegyelem helyzetében állnak. Egyiknek sincs kiváltsága a másikkal szemben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a testi vagy a vérmérsékleti különbségek egyszerűen megszűnnek.
Krisztusban nincsen sem rabszolga, sem szabad. A rabszolgát Jézus Krisztus személye és váltságműve által éppúgy elfogadja Isten, mint a szabad embert. Ugyanakkor a mindennapi életben megmaradnak a társadalmi különbségek.
Krisztus Jézusban ugyanígy nincs sem férfi, sem nő. A hívő nő éppolyan tökéletes Krisztus szemében, megigazultan ingyen kegyelemből - mint a hívő férfi. És mindkettőjüknek egyformán szabad a menetelük Isten színe elé.
Ezt az Igét nem szabad a mindennapi életre erőszakolni. Megmarad a nemi különbség - vannak férfiak és vannak nők. És az ebből adódó szerepek megmaradnak - az apáé és az anyáé. Az Isten által rendelt különböző tekintély és alárendeltség is megmarad - a férfi megmarad a család fejének, az asszony pedig a maga alárendeltségében férjével szemben. Az Újszövetség különbséget tesz a férfi és nő gyülekezeti szolgálatában is (lásd 1Tim 2,8-12; 1Kor 14,34-35). Akik úgy érvelnek, hogy a gyülekezetben nem lehet különbség a férfiak és nők között, azok a most említett igehelyeket átértelmezik; vagy kétségbe vonják a Szent Szellemtől ihletett voltát.
Itt a következőket kell megértenünk: ami az Isten előtti helyzetet illeti, megszűntek a faji, társadalmi és nemi különbözőségek. A mindennapi életben azonban mindezek fennállnak. Azt is be kell látnunk, hogy ezeknek a megkülönböztetéseknek semmi közük nincs a kisebbrendűséghez. A pogány, a rabszolga, a nő semmivel sem ér kevesebbet, mint a zsidó, a szabad vagy a férfi. Sok tekintetben még fölül is múlhatják őket. Ezért ahelyett, hogy Isten teremtésének és gondviselésének rendjét megkísérelnénk átírni, inkább fogadjuk el hálával ezt a rendet.