Skip to main content

11.06 A szentek bevonulása

„Így fognak visszatérni az Úr megváltottai is, és ujjongva érkeznek meg a Sionra. Öröm koszorúzza fejüket örökre, boldog örömben lesz részük, a gyötrelmes sóhajtozás pedig elmúlik." Ézsaiás 51,11

A szövegösszefüggésben Ézsaiás próféciája felvillantja azt a nagy örömöt, amivel Isten választott népe visszatér majd hazájába a hetvenéves babiloni fogság után.

De értelmezhetjük ezt a későbbi jövőre is. Izráel helyreállítására, amikor a Messiás őket a világ minden részéből visszavezeti az országba. Ez is nagy öröm ideje lesz!

De tágabb értelemben jogosan vonatkoztathatjuk ezt az Igét az Úr Jézus Gyülekezetének az elragadtatására is. Ekkor majd minden kor hívőinek teste feltámad, felébreszti őket Uruk hívása, az arkangyal szava és Isten harsonái. Az akkor élő hívők pedig egyik pillanatról a másikra elváltoznak és csatlakoznak a feltámadottakhoz, amikor azok felvitetnek, hogy találkozzanak az Úrral a levegőégben. És akkor kezdődik a nagy ünnepi bevonulás az atyai házba.

Lehetséges, hogy az útvonalat angyali seregek szegélyezik majd. A menet élén maga a Megváltó halad, a halál és a sír fölött aratott dicsőséges győzelme sugárzik belőle. Azután jön a megváltottak serege, minden népből és nyelvből, nemzetből és törzsből. Számuk tízezerszer tízezer és ezerszer ezer lesz, és mindnyájan tökéletes összhangban éneklik: „Méltó a megöletett Bárány, hogy övé legyen az erő és a gazdagság, a bölcsesség és a hatalom, a tisztesség, a dicsőség és az áldás" (Jel 5,12).

A sereg minden egyes tagja Isten csodálatos kegyelmének győzelmi jele. Mindegyikük megváltatott a bűnből és szégyenből, és új teremtménnyé lett Jézus Krisztusban. Lesznek köztük, akik súlyosan megszenvedtek hitükért, lesznek, akik áldozatul adták életüket Megváltójukért! De akkor a sebek és csonkolások jelei eltűnnek, és a szentek mind halhatatlan, megdicsőült testet kapnak!

Ott lesznek az Úr szeretett tanítványai, Péter, Jakab, János és Pál. Ott vonul Luther, John Wesley, John Knox és Kálvin. De ők sem lesznek feltűnőbbek, mint Istennek azok a rejtett emberei, akiket itt a földön nem ismertek, de a mennyben jól ismernek.

És bevonulnak a szentek a királyi palotába. A gondok és a sóhajtások mindörökre elmúltak, és örökös öröm vár rájuk. A hit látássá lett, és a reménység elnyerte a rég vágyott beteljesedést. A hívő emberek boldogan köszöntik egymást. Túláradó öröm uralkodik mindenütt És mindnyájan félő tisztelettel álmélkodnak azon a kegyelmen, amely a bűn mélységéből a dicsőség ily nagy magaslataira emelte őket.