09.09 Íme, én veled vagyok
"Íme, én veled vagyok... mert el nem hagylak téged, míg be nem teljesítem, amit neked mondtam" (1Móz 28,15).
"Íme, én veled vagyok... mert el nem hagylak téged, míg be nem teljesítem, amit neked mondtam" (1Móz 28,15).
„És a ház megtelt a kenet illatával" (Jn 12,3).
Amikor az alabástrom szelence eltöretett az Úrért, a betániai otthont a legédesebb illat járta át. Valami felszabadult, amit mindenki kénytelen volt észrevenni és értékelni. Mi ennek az értelme?
2Korintus 1,1-10
Lukács 2,20-26
Náhum 1,3-8
„Azután József ezt mondta testvéreinek: Én meghalok, de Isten bizonyosan rátok tekint, és majd elvezet benneteket ebből az országból arra a földre, amelyet esküvel ígért meg Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak" (1Móz 50,24).
„Nem ilyen-e házam az Isten előtt? Hisz örök szövetséget szerzett velem, benne elrendezett és biztosított mindent. Minden javam, minden örömem belőle sarjad" (2Sám 23,5).
„Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak" (Mt 5,4).
„Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert Te velem vagy: vesszõd és botod megvigasztal engem" (Zsolt 23,4).
Milyen bizalmat adnak ezek a szavak a halálos ágyon! Milyen sokan mondogatták hálás örömmel utolsó órájukban!
Anyai vigasztalás! Ez maga a gyöngédség! Egy anya mennyire együtt tud érezni gyermekével a bánatban. Hogyan öleli keblére, mennyire szívére veszi szomorúságát! Gvermeke mindent elmondhat neki, és ő úgy együtt érez vele, mint ahogyan senki más! Minden vigasztalója közül anyját szereti legjobban a gyermek, és sokszor így van ezzel még a felnőtt férfi is.