Skip to main content

Zsoltárok

04.19 Dávid Isten után sóvárgó szíve

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 63.

Noha ez a zsoltár egy különleges esemény kapcsán keletkezett Dávid életében, vagyis Absolon lázadásakor, betekintést ad égő vágyakozásába is, hogy megismerje Istent, valamint abba, hogy mennyire törekedett az istenfélelemre. Lehetett a pusztaságban, elszakadva Jeruzsálemtől, a szentélytől és a szövetség ládájától, de mégis képes volt énekelni, és kifejezni lelkének sóvárgásait. Így van "ennek a világnak a pusztaságában" is, hogy meglátjuk gyengeségünket, és mégis megtapasztaljuk Isten kegyelmét és hatalmát.

09.02 A halleluja kórus

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 146,1-10; 150,1-6

AZ UTOLSÓ ÖT ZSOLTÁR mindegyike a Hallelujah szóval kezdődik és végződik, amit itt úgy fordítottak, hogy „Dicsérjétek az Urat". A Zsoltárok könyve úgy kezdődik, hogy „boldog", Zsolt 1,1 és úgy végződik hogy „hallelujah" Zsolt 150,1. Ennek az utolsó öt zsoltárnak mindegyike fokozatosan növekszik dicsőítésben és örömben, egészen a 150. zsoltárban lévő felséges befejezésig. Minden teremtmény és az egész világmindenség fel van szólítva, hogy dicsőítse a minden élő és élettelen Teremtőjét, Fenntartóját, és Megváltóját!

09.01 Egység és szolgálat Isten házában

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 132,1-134,3

EZ A HÁROM ZSOLTÁR képezi a grádicsok énekeinek befejező részét. Ezek körvonalazzák azokat a szellemi alapelveket, amelyek révén Isten áldása népe számára bármikor biztosítható.

08.31 Ideális családi élet

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 126,1-128,6

EZ A HÁROM ZSOLTÁR hátteret képez Izráelnek a babiloni fogságból történő hazatéréséhez. A történelmi feljegyzés Ezsdrás és Nehémiás könyveiben található.

08.30 Üldözés, megtartás és békesség

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 120,1-122,9

A ZSOLTÁR 120-134 tizenöt zsoltárnak olyan csoportját alkotja, amelyek mindegyikének fejléce a következő: „Grádicsok éneke", vagy ahogyan az angol fordítás közli: „Emelkedő utak éneke". Különböző módon alkalmazták ezeket. Némelyek úgy gondolják, hogy a Jeruzsálembe felmenő törzsek énekelték őket az évenkénti ünnepekre tartó útjukon. Mások azt hiszik, hogy akkor hangzottak el, amikor Izráel visszatért a babiloni fogságból, Zsolt 126,1. Úgy tűnik, három csoportba vannak rendezve. Mindhárom csoportban emelkedő mozgás van.

08.29 Isten igéje és a szent ember járása

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 119,1-24

A 119. ZSOLTÁR A LEGHOSSZABB a könyvben, és egyike a legfontosabbaknak. Az egész Isten Igéjéről szól, és annak hatásáról a hívő ember életére és járására. Kulcsverse a következő lehet: „Mimódon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útát?", 9. v.

08.28 A dicsőítés befejezése

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 118,1-29

EZ AZ UTOLSÓ messiási zsoltár. Felvázolja az antiszemita üldözés történelmét korszakokon keresztül, befejezve a Messiás eljövetelével, hogy Királyságát felállítsa. Ez az Egyiptomi Hallel (dicsőítés) utolsó éneke is, amely Izráelnek Egyiptomból való kiszabadulását ünnepli. Zsolt 114,1. A Hallel hat zsoltárból áll, 113-118. Ezeket három évenkénti ünnepen énekelték: a Páskánál, Pünkösdkor és a Sátoros ünnepen. Nagy valószínűséggel ez a zsoltár volt az a himnusz, amelyet Urunk és tanítványai az Úrvacsora megalapítása után énekeltek.

08.27 Melkisédek rendje szerinti pap-király

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 110,1-7

A 110. ZSOLTÁRT 14-szer idézik az Újszövetségben, gyakrabban, mint bármilyen más ószövetségi igehelyet és mindegyik esetben az Úr Jézus Krisztusra alkalmazzák. Maga Urunk hatalmazott fel minket erre, aki azt mondta, hogy Dávid a Szent Szellem ihletése alatt írt, Mt 22,41-46. Megállapítását két szempontból hangsúlyozta: először, hogy Dávid volt a zsoltár szerzője; másodszor pedig, hogy Dávid a Szent Szellem által ihletve nevezte a Fiát Urának. A farizeusok elfogadták ezt a szempontot és nem kísérelték meg vitatni.

08.26 Az üdvözítés négyféle kiábrázolása

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 107,1-43

A ZSOLTÁR AZ EVANGÉLIUM négyféle szemléletes megvilágítását vázolja fel.

Egy utazó eltévedt a sivatagban, 4-9. v.

Egy fogoly börtönben sínylődött 10-16. v.

Egy beteg ember a halálos ágyon, 17-22. v.

Egy tengerész a viharban, 23-32. v.

Mindegyik esetben egy reménytelen helyzetet látunk, azután segélykiáltást hallunk, ezt követően pedig dicsőséges megszabadulás tanúi leszünk.

08.25 Az Atya és gyermekei

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 103,1-22

VALÓSZÍNŰLEG a 103. zsoltárt Dávid öreg korában írta, miután tapasztalata volt a bűnről és bűnbocsánatról. Dávid imádkozó ember volt, de ebben a zsoltárban nem annyira imádkozásról van szó, mint inkább dicsőítésről és imádatról. Három részre osztható:

(1)  A szólóének, 1-5. v. Az egyén. „Áldjad én lelkem az Urat".

(2)   A kórus, 6-18. v. Mások is csatlakoznak. Figyeld meg a névmásokat.

(3)  A szimfónia, 19-22. v. Angyalok, teremtés.

08.24 Ő, a változhatatlan

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 102,1-28

EZT A ZSOLTÁRT a Zsid 1,10-12 az Úr Jézussal kapcsolatban idézi és rá vonatkoztatja. A zsoltár első részében látjuk az elvetett és magányos fájdalmak Férfiát, 1-24. v. A zsoltár második részében a változhatatlan örök Istent látjuk, valamint a Mindenható Isten válaszát az örökkévaló Fiúnak, 25-28. v.

Imádságában három fő téma található:

(I.) Panasza. Ez egy párbeszéd az Atya és a Fiú között. Emlékeztet bennünket a Gecsemáné „erős kiáltására és könnyhullatására", Zsid 5,7-8. Az a szó, hogy „vagyok", ötször fordul elő a Zsolt 102,1-11-ben.

08.23 Pusztai vereség és diadal

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 90,1-91,16

EZ A KÉT ZSOLTÁR jelenti a bevezetést a zsoltárok negyedik könyvéhez. A 90. zsoltár címe: „Mózesnek, az Isten emberének imádsága". A két zsoltár felöleli Izráel nemzetének történelmét sivatagi vándorlásukban, amely a Mózes 4. könyvében van feljegyezve. Éles ellentétben állnak egymással. A 90. zsoltár a 600 000 emberről beszél, akik meghaltak a sivatagban hitetlenségük miatt. A 91. zsoltár Káleb és Józsué megtapasztalását írja le, a két túlélőét, akik addig éltek, hogy bejuthassanak az ígéret földjére. Mindkét zsoltár Istennel és népének lakóhelyével kezdődik. A 90.

08.22 A dávidi szövetség

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 89,1-37

A ZSOLTÁR SZERZŐJE az Ezrahita Ethán. Másik neve Jedutun volt, 1Krón 25; 16,41-42. Egyike volt Salamon legbölcsebb tanácsadóinak, 1Kir 4,31. Ismernie kellett azt, hogy mit mondott Isten Salamonnak bűnéről és bálványimádásáról, és hogy a királyságot elveszi fiától, 1Kir 11,9-13. Ez világítja meg Jahvehoz intézett szenvedélyes kérését a zsoltár befejező részében, 38-51. v.

A zsoltárnak két fő része van: (1) A dávidi szövetség, amely Isten hűségén alapul, 1-37. v.; és (2) annak jelenlegi megszegése, de jövőbeli teljesülése, 38-52. v.

08.21 Vágyakozás Isten után és háza után

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 84,1-12

A ZSOLTÁR KÓRÁH fiai által, vagy számukra készült. Mintha utalás lenne a 11. versben Kóré, Dátán és Abirám lázadására, amely a 4Móz 16-ban van feljegyezve. Ott Kóré fiait az isteni kegyelem megkímélte, ezért mondják, hogy inkább akarnának az Isten házának küszöbén ülni, mint a gonosz sátrában lakni, 4Móz 16,27.

08.20 Izráel pásztora

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 80,1-19

IZRÁEL SZOMORÚ TÖRTÉNELMÉNEK elbeszélése után, és miután a gyülekezési központ Silóról a Sionra változott, amely a 78. zsoltárban volt feljegyezve, Aszáf imádkozásra szánja magát a 80. zsoltárban. Háromszor használja a következő szavakat: „Ó Isten, állíts helyre minket, és világoltasd a Te orcádat, hogy megszabaduljunk," 3,7.19. A 78. zsoltárban Izráel háromszor „hátat fordított", 9.41.57. v. Ott rossz irányban haladtak. Figyeljük meg az erősség növekedését Aszáf imádságában. Először ezt mondja „Ó Isten", 4. v.; azután „Ó Seregek Istene", 5. v.; végül „Seregek Ura, Istene!", 20. v.

08.19 Válság Izráel történelmében

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 78,1-20.59-72

A 119. ZSOLTÁRTÓL eltekintve a 78. zsoltár a leghosszabb a gyűjteményben és ugyanakkor az egyik legfontosabb. Izráel törtelmének történeti vázlatát adja meg, felölelve sok évszázadot. A bevezetés, 1-8. v., négy generációról beszél, és az apáknak a felelősségéről, hogy megtanítsák ezeket az igazságokat gyermekeiknek és unokáiknak, vö. 2Tim 2,2.

08.18 Szellemi depresszió és gyógymódja

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 73,1-28

A KÖNYVNEK EBBEN A harmadik részében az első 11 zsoltár Aszáftól származik. Ő gersónita lévita volt és először az 1Krón 6,39 említi, ahol úgy van bemutatva, mint a három nagy énekmester egyike, akiket Dávid kijelölt. A 2Krón 29,30 úgy nevezi, hogy „Aszáf, a látnok", és ott elmondják nekünk, hogy a dicsőítő zsoltárok némelyikének szavait, amelyeket a léviták énekeltek Ezékiás napjaiban, ő szerezte.

08.17 A vétekáldozat zsoltára

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 69,1-37

A ZSOLTÁR CÍME a következő: „Az éneklőmestemek a sósannimra". A sósannim szó liliomokat jelent. A négy zsoltárt, amely ezt a címet viseli, hagyományosan a páska időszakával kapcsolták össze. A Szentírásban a liliom négy helyen található meg, amelyek annak a négy zsoltárnak felelnek meg, ahol a címet megtaláljuk.

A völgy lilioma - a kereszt, Zsolt 69.

A mező lilioma - Salamon teljes dicsőségében, Zsolt 45.

A tövisek közt lévő liliom - megpróbáltatás és nyomorúság, Zsolt 80.

A kertben lévő liliom - bizonyságtétel és győzelem, Zsolt 60.

08.16 Ajándékok a győzelmes Krisztustól

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 68,1-35

A ZSOLTÁR TÖRTÉNETILEG azokra a napokra utal, amikor Dávid felvitette a ládát Obed-Edóm házából a Sion-hegyére, 1Krón 15. A 24., valamint a 132. zsoltár ugyanezzel az eseménnyel kapcsolatos. A zsoltárnak megvannak a maga történelmi gyökerei az Ószövetségben, és tanításbeli gyümölcsei az Újszövetségben. A középpontban a messiási utalások vannak, 19. v.; Ef 4-8. A háttérben négy nagy győzelmet ünnepelnek. Az első az egyiptomiak felett aratott győzelem és a Sinaiig történő menetelés, 1-8. v.

08.15 A menedék, a folyó és a megváltó

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 46,1-11

A 46., 47. ÉS 48. ZSOLTÁR szorosan összetartozik. Dicsőítő trilógiát képeznek, amelyben Jeruzsálemnek az ellenségtől való valamelyik nagy szabadulását ünneplik. De annak az eljövendő napnak is szép előképe, amikor Krisztus fog eljönni, hogy megszabadítsa Jeruzsálem ostromlott városát, és felállítsa trónját és Királyságát. Van tehát egy elsődleges történeti értelmezése, egy másodlagos prófétai beteljesedése, és egy ránk vonatkozó gyakorlati alkalmazása.

Tartalom átvétel