10.27 Iskáriótes Júdás (2)
János 13,2.21-30; Máté 27,3-10; Cselekedetek 1,15-20
Isten Igéje tizenhatszor beszél arról a bűnről, hogy Júdás elárulta Krisztust. Az Üdvözítő előre tudta, a zsoltáríró megjövendölte, és Péter apostol pünkösd napja előtt teljesebben értelmezte.
Világos, különösen János evangéliumából, hogy Júdást a Sátán irányította. Az Úr ezt mondta a tanítványoknak: "egy közületek ördög" (görögül: diablos), Jn 6,70. "Az ördög belesugallta már Iskáriótes Júdásnak,... szívébe, hogy árulja el őt", Jn 13,2. Az Úr is úgy hivatkozik rá, mint aki "a veszedelemnek fia", Jn 17,12.
10.26 Iskáriótes Júdás (1)
Máté 26,14-16.45-50; János 13,2.18-30.
Júdásról először az Újszövetségben az apostolok neveinek felsorolásakor olvasunk, és a szinoptikus írók mindegyike úgy azonosítja, hogy "Júdás Iskáriótes, aki el is árulta Őt", Mt 10,3; Mk 3,19; Lk 6,16. Figyelemre méltó, hogy az a két esemény, ahol fontos szerepet játszik, a pénzzel kapcsolatos. Amikor Mária elővett egy font nagyon drága nárdusolajat, és megkente vele Jézus lábát, az volt az ellenvetése, hogy ezt a balzsamot el lehetett volna adni, és az árát a szegényeknek adni.
04.27 Dávid szíve örvendezett, amikor visszatért
2Sámuel 19,15-39
"Hazatért azért a király", 1. v. Annak az embernek, aki könnyek közt hagyta el Jeruzsálemet, a felkent királynak végül is joga volt ahhoz a helyhez, ahonnan kiűzték. Az Úr Jézus "utált és az emberektől elhagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerője!" Ézs 53,3, de vissza fog térni diadalmasan!
Amikor Dávid visszatért, találkozott három emberrel, akiknek magatartása odafigyelésre ösztönöz bennünket.
04.25 Dávid szomorú szíve (1)
2Sámuel 15,6.10-12.23.30
Szomorú látvány tárul elénk, amikor szemléljük, ahogyan Dávid elhagyja Jeruzsálem városát, könnyek között, amelyek legördülnek az arcán. Azokkal is találkozunk, akik összetörték szívét, és fájdalmát okoztak.
04.01 Megvetett és elhagyatott
Lukács 22,39-71
EZ SZENT föld. Figyeljük meg a 39. verset: „az Ő szokása szerint". Nem volt számára idegen a Gecsemáné, mint az imádkozás helye, és Júdás ezt tudta (Jn 18,2). De sohasem volt azelőtt az Úrnak ilyen megtapasztalása, mint ekkor. Előtte volt a Golgota. Az ítélet a bűnért most nagyon közel volt, és mindannak a borzalma elborította. Jóllehet, volt ott sátáni nyomás is, de ezt halijuk: „Ne az én akaratom, hanem a tiéd..." Gondolkozzunk el egy pillanatra ezeken a szavakon: „haláltusában lévén, buzgóságosabban imádkozott".
24. Júdás elárulja Jézust
Igehely (történet): Lk 22,1-6; Jn 13,21-30: Júdás elárulja Jézust
Aranymondás/kulcsige: Jel 2,23 "megtudja valamennyi gyülekezet, hogy én vagyok a vesék és a szívek vizsgálója, és megfizetek mindnyájatoknak cselekedeteitek szerint."
Óracél: Értsék meg, hogy bármit tesznek, bármit gondolnak, Isten tisztában van a cselekedeteikkel, motivációikkal, előle nem lehet semmit eltitkolni
Fő üzenet, központi igazság: Jézus tudja, mi van a szívedben! Előle semmit sem titkolhatsz el!