„Mikor pedig elvette Jézus az ecetet, így szólt: Elvégeztetett" (Jn 19,30).
A keresztyén hit nem azzal kezdődik, hogy: „tenni", hanem hogy: „megtétetett". A mi értelmünk persze tiltakozik ez ellen. Mert hogyan érhetnénk célt valaha is, ha nem mozdulunk? Mire juthatunk erőlködés nélkül? Hogyan nyerhetünk bármit is, ha nem dolgozunk meg érte? De a keresztyénség furcsa mesterség! Pihenéssel kezdődik. Ha elinduláskor tenni próbálunk valamit, nem kapunk semmit; és ha el akarunk valamit érni, mindent elszalasztunk. „Elvégeztetett" - mondja Jézus, Pál pedig így kezdi az efézusbeliekhez írott levelét: „Isten megáldott minket minden szellemi áldással a mennyekben Krisztusban." Tehát meghívást kapunk, hogy mindjárt az elején pihenjünk és élvezzük, amit Isten tett - és ne a magunk erejéből kíséreljük meg azt elérni.
Ef 1. 3 Áldott legyen az Isten, Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, aki Krisztusban megáldott bennünket minden szellemi áldással a Mennyben.
