„Amit megköttök a földön, kötve lesz a mennyekben, és amit feloldoztok a földön, oldozva lesz a mennyekben" (Mt 18,18).
Csodás kijelentés! Itt a menny a földhöz van mérve, mert a mennynek mindig halalma van többet tenni, mint amennyit kérünk. Több oldani és kötnivaló van a mennyben, mint amennyiért idelenn könyörgünk. Miért keressük mindig a bűntől való szabadulást? Miért kiáltunk Istenhez, hogy ruházzon fel bennünket erővel? Amikor így imádkozunk: „Legyen meg a Te akaratod bennem", ez kétségkívül jó kezdet, de folytatnunk kell úgy, hogy: „Legyen meg a Te akaratod a földön is". Isten ma élő gyermekei túl sok kicsiny dologgal vannak elfoglalva, pedig az imádság arra irányul, hogy megvalósulhassanak a menny hatalmas cselekedetei. A magamért vagy közvetlen környezetemért való könyörgést követnie kell az Isten királyi uralmáért való imádságnak. A Gyülekezet feladata, hogy a menny csatornája legyen, melyen át kiáradnak a mennyei erők. A Gyülekezet közösségén keresztül valósulhat meg Isten terve és szándéka. Sok minden felhalmozódhatott a mennyben, aminek Isten még nem talált utat a föld felé; a Gyülekezet még nem imádkozott eleget.
