„Adjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek, és tagjaitokat adjátok az igazságosság fegyvereiül az Istennek" (Róm 6,13).
Az „adjátok oda" felszólítást sokan úgy értik, mintha odaszentelésről lenne szó. De vizsgáljuk meg gondosan, mit is jelent valójában ennek a kifejezésnek a tartalma. Nem az „óember" ösztöneinek, erőforrásainak, természetes bölcsességének és más adottságainak odaszenteléséről van itt szó. Kiderül ez a mellékmondatból: „...mint akik halálból életre keltetek". Ezen a ponton kezdődik számunkra az odaszentelődés. Nem a régi teremtéshez tartozót kell ugyanis odaszentelnünk, hanem ami keresztül ment a halálon és eljutott a feltámadásig. Amit oda kell adnunk, az annak a felismerésnek az eredménye, hogy óemberem megfeszíttetett, de Krisztusban élhetek Isten számára. Tudni, úgy számolni, végül odaadni magunkat az Úrnak: ez az isteni rend.