„Tudakozzátok az írásokat...és ezek azok, amelyek bizonyságot tesznek rólam" (Jn 5,39).
Az Ószövetségben nem csupán törvény, ének és prófécia található, hanem Krisztus is. De miképpen van Ő ott? Látunk előképeket, próféciákat és messiási zsoltárokat; de vajon csak írnak Őróla, vagy van ott valami több is?
Az Úr Jézus azt mondja; „Ábrahám, a ti atyátok ujjongott, hogy meglátja az én napomat" (Jn 8,56). Mózes, amikor válaszút elé érkezett, „Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartotta a Krisztusért való gyalázatot" (Zsid 11,26). Olvasva Dávid sóhajait, kívánságait és dicséreteit ezt mondjuk: „Ez Dávid!" Nem, ez Krisztus! Mert Dávid, amikor saját élményeiről ír, valójában Krisztus feltámadásáról beszél (Csel 2,27). Ézsaiás sem hallgatta el, ami vele közöltetett, „mert látta az Ő dicsőségét és szólt felőle" (Jn 12,41). Nem lehet elválasztani Istent az Ő szolgáitól. Ott munkálkodott bennük Krisztus élete, és ezáltal olyan tapasztalatokban részesültek, melyeket közölniük kellett másokkal is. Az évszázadok folyamán Krisztus sok ember életén keresztül jelentette ki magát, és így Isten Igéjének az írásba foglalása Őrá vonatkozik.