„Jézus pedig szólt: Ültessétek le az embereket!" (Jn 6,10).
Mai keresztyén életünk az elkövetkezendő mennyei lakoma előíze, mert Isten „leültetett bennünket vele együtt". Vele, akit jobbjára ültetett a mennyekben, és minden hatalmasság, erő és uraság fölé helyezett (Ef 1,20; 2,6). Ez azt jelenti, hogy a megváltás munkája nem a miénk, hanem az övé. Nem mi munkálkodunk Istenért, hanem Ő munkálkodott értünk, és ajándékozza nekünk a nyugodalmat. Odanyújtja nekünk Fia bevégzett munkáját és ezt mondja: „Kérlek, üljetek le!". Azt gondolom, az üdvösséget kínáló felhívást nem lehet a nagy lakoma példázatában elhangzó hívó szavaknál jobban kifejezni: „Jöjjetek, mert minden el van készítve" (Lk 14.17).